Idézet egy pornófilmszereplő-válogatást megörökítő filmecskéből, amelyben egy későbbi valóságshow-résztvevő hölgy - nyilván kényszer alatt - vall életéről, munkásságáról és arról, hogy mennyire szereti, ha a szájába vizelnek

"Én szedtem le a rúdról a Ti\'Amóban!"

A magyar sportélet egyik jeles szereplője egy barátja (szintén a magyar sportélet jeles szereplője) feleségéről

"Kézigránát kell
Kézigránát kell ide
Elhajítani
Belevágni mindenkibe

Minek szenvedjem
Ócska szerepem végig
Kinyírom magam
Hullaszagom van úgyis

Nem bírok már tovább várni
Minden mindegy, jöhet bármi

Kézigránát kell
Kézigránát kell ide
Elhajítani
Belevágni mindenkibe

Illemhely-szabály E rohadt kuplerájban »Élvezz, ne pofázz Így csapold a lázad!«
Hőscincér-halál Nem legenda vár téged Kisstílű barbár Azt mondják majd: »Kár érted.«"

(Barangó-QSS zenekar: Kézigránát)

"I wanna destroy passers-by"

(Sex Pistols: Anarchy in the UK)

Utólag kívánok ezekkel a szép, halhatatlan sorokkal és egy csokornyi fakereszttel áldott, irtó békés ünnepeket a többségi társadalomnak, úgy erkölcsileg, mint értékorientáltan.

Nem késtem le semmiről, még targoncázzák a postázóban az utolsó üdvözlőlapokat, ahogy tegnap számoltam, kábé hetven kormányzati szerv, párt, politikus, szak- és egyéb társadalmi szervezet, hivatal satöbbi küldött ízléses kis lapocskát, számtalan aranyozással, rénszarvassal, rézfán fütyülő rézangyallal, hol szájjal festve, hol a gyerekek javára, hol mélykeresztény áhítattal - de mind a költségvetési hiány terhére. Számolok: postaköltséggel, drága papírokkal, titkárnői bérekkel, környezeti károkkal (papír, energia) együtt több tízezres költségtétel landolt az íróasztalomon. És nyilván vagyunk néhány tízezren, akiket így kényeztet a központi figyelmesség. Olvasatlanul (persze, mit is olvasnék rajtuk!) vágom a szemétbe mind.

Tessenek már megmagyarázni nekem, hogy mi értelme van ennek az egésznek? Milyen információmorzsát hordoznak, mit jelentenek ezek az állami pénzen küldözgetett kartonpapírdarabok? Egy minden fontos, valódi üzenetet hordozó attribútumától megfosztott, elzombult hagyomány kényszere mozgatja a szorgos hivatali kezeket.

Takarékos állam, mi? Érdemes lenne kiszámolni, mennyibe kerül ez az ostobaság.

Persze ne számoljuk az ünnepi bejgli árát. Ha még bejgli volna! Lehet, hogy az üdvözlőlap-pénzből kijönne mind a tízmilliónak egy-egy bejgli, egyébként.

De maradjunk a magyarságot igazán foglalkoztató ünnepi témáknál: a televízióban, valóságshow keretében történő nyereségvágyból elkövetett nemi közösüléssel és egy részeg punkénekes december 24-i beszólásával, amely rettegéssel tölti el a társadalom széles rétegeit.

Az első témát zárjuk is le gyorsan: a főműsoridős pornószínésznői aktivitásokon kiakadni minimum hipokrita hiszti, a hardcore pornó kifejezetten progresszív, és kulturálisan is izgalmas volna az átlagos esti műsorfolyamban, legalábbis egy-egy Szuperbulihoz vagy Sváby András perezentálta tréfás dalocskához képest. Tessenek tehát megnyugodni, és bámulni tovább a csodálatos genitáliákat.

A második témát is zárjuk le gyorsan, négy pontban:

Egy részeg punkénekes hallhatóan zavart és öntudatlan beszólását Nagy Karácsonyi Keresztényirtássá iterálni és kiegyensúlyozni vele az előre kitervelten, nyereség- és hatalomvágyból jó pénzért árusított, ravasz rasszizmust - náci tempó.

Ha a hatalommal bírók és hatalomért brusztolók kicsinálnak egy semmilyen hatalommal, befolyással, jelentőséggel rendelkező figurát, azt ordibálva, hogy mekkora veszély ő a társadalomra - náci tempó. (Nota bene Kövér László irodai fikusza nagyobb veszélyt jelent a keresztényekre, mint Barangó.)

Barangó instant zseni (és teljesen ártalmatlan antiszociális alkesz). Annak, aki a nyolcvanas években le bírta írni (és elénekelni) a "Külvárosi utcasarkon / Két iszákos harákol / Nem kell ide forradalom / Összedől ez magától" strófát, annak szobrot kellene emelni, még akkor is, ha néha hülyeségeket beszél.

Hagyjuk már ezt az egészet!

Tessenek tehát lelazulni végre.

Koncentrálni az értékekre, például Kálomista Gábor és Sas Tamás filmjeire.

www.nol.hu/szerda