Az első magyar, aki idén született: Lakatos Adrienn - Szabolcs-Szatmár és az ország legkeletibb csücskéből, Tunyogmatolcsról. Adrienn a család negyedik gyereke. A mama 23 éves, a szülők élettársi kapcsolatban élnek. Lányuk 2750 grammal született, egészségesen. Az első idei budapesti gyerek édesanyja szintén 23 éves. Cintia Beatrix, a nulla óra tíz perkor született kislány 2920 grammal jött a világra. Első gyerek a családban. Egy kivétellel minden adatot szolgáltató megyében illetve nagyvárosban nagyobb súllyal született az évi első baba, mint a Szabolcs-Szatmár megyébe való Adrienn.

Kicsit kevesebbet nyom a győztes a többi gyereknél, de azért az ő súlya is rendben van. Szüleinek élettársi kapcsolata sem jelent önmagában hátrányt. Ma minden negyedik magyarországi gyerek állami papíron nem rögzített kapcsolatból születik. Amerikában már minden második. Igaz, felmérések szerint kicsit bomlékonyabbak az ilyen kapcsolatok. Pici hátrány ez is tehát, de csak statisztikai persze, mert a valóságban semmit nem tudunk a kislány családjáról, és nincs is rá okunk, hogy ne feltételezzük, ami jót csak lehet, egész életében megadnak neki. De ahogy súlybeli, úgy egyéb hátrányokkal is számolnia kell.

Érdemes egy nagyot ugrani, hogy kiderüljön, nem egyszerű mostanság születni. Nemrég Washington állam első babája körül támadt zavar, amikor is megkérték a kórházi stábot, hadd fényképezzék le a mamával. Melyikkel, kérdezett vissza az ápolónő. Egy 33 éves hölgy szülte a kislányt, egy 35 éves nő volt a másik mamája, lévén a szülők leszbikus kapcsolatban éltek együtt. A mesterséges megtermékenyítéshez segítségül hívott férfit nem mutatták be. Más összefüggésben pedig: Chicago idei első újszülöttje, aki két másodperccel éjfél után született, egy Phan nevű, vietnami születésű férfi negyedik gyereke, aki csak nyolc másodperccel előzte meg egy bizonyos Figueroa asszony második fiát.

Ha egy kicsit túl mozgalmasnak tetszik a születő új világ, az ember visszatérhet. És a Holt-Szamos menti Tunyogmatolcs nevét ismerősnek is találhatja. Valamikor a Szamos itt sem volt még holt. E településen látta volna meg benne magát a történetesen január elsején született Petőfi Sándor kurta kocsmája. Akkor még csak Matolcson. De hát az éj közeledett. Szegény édesanyja beteg…, hazamentek a legények, emlékszünk. Ha igaz, kurta kocsmának azt nevezték, amely csak az év felében tudott nyitva tartani. Azóta sem épülnek arrafelé sorra ötcsillagos szállodák, sőt, négy- és háromcsillagosak sem. Nemrég viszont arról lehetett olvasni, hogy a községben nyolc férfi éhségsztrájkba kezdett, így akarván elérni, hogy "az ő utcájukban is kiépüljön az elektromos hálózat", szóval, hogy legyen villany. Az ott nagy dolog, meg az is, hogy van két öregek otthona. Viszont csak egy óvoda: Tunyogmatolcson is kevés a gyerek. Valószínű azonban, hogy a legifjabbon, Adriennen kicsit segít a tökéletes időzítés, az elsején éjfél után két percre születés. Mondta is a mamája, hogy rossz anyagi körülmények között élnek, vagyis hogy szegények, s reméli, kapnak most egy kis jutalmat. Íme, a kétsebességű Magyarország működésben.

A kétsebességű Európa mint politikai fogalom számunkra kissé bántónak tűnik fel, nemigen tudjuk elfogadni, hogy a mag, a régiek, az alapító "atyaállamok" több lehetőséget kapjanak, mint a velünk együtt, újonnan érkezők. A kétsebességű Magyarország viszont nem politikai, hanem élettény. Itt van. Ahogy Magyarország életszínvonala, fogyasztása az uniós átlag fele körül van, úgy például az ország legszegényebb része, Szabolcs-Szatmár fele annyit kap a szükségesből, mint a többiek átlaga. Bár váltana ez ki legalább annyi berzenkedést, mint a főáramlatot és a kísérő vonulatokat külön kezelő kétféle Európa! Lakatos Adrienn mamája a maga részéről megadta az alaphangot, amikor negyedik gyermekének születése után azt mondta: "Ha már egyszer az unióba jött, hát akkor nem tudtam visszafogni."