Hónapok óta értelmezésre, szófejtésre készteti a hozzá közel vagy távolabb álló nyilvánosságot egy-egy kijelentésével. Szili Katalint, a Parlament elnökét, a szocialisták második emberét, elnökhelyettesét arra kértük, szótárazza önmagát.
A leosztott lapoktól a klientúráig
ALKOTMÁNYOZÁS
- 2004 fordulópont Magyarország életében. Tizenöt éves lesz a köztársaság, tizenöt éve, hogy az ország egyik álma megvalósult. Nem utolsósorban azoké, akik a XX. század során arra kényszerültek, hogy elhagyják az országot, vagy akik az életüket, a családjukat veszítették itt el És ötvenöt éves lesz jövőre az 1949-ben született, ma is hatályos alkotmány. Sem azelőtt nem volt írott alaptörvénye az országnak, sem a rendszerváltozás óta nem lépett e régi helyébe más. Ezt toldozzuk, amivel nemcsak szépészeti problémák vannak. A jogállamiságot sem szolgálja kellőképpen a jelenlegi alkotmány. Hiányoznak belőle például a közpénzekkel való bánásmódra vonatkozó alapvető szabályok, a kisebbségi jogok, az úgynevezett harmadik generációs alapjogok, mint például a környezet védelmének kitüntetett szerepe. 2004-ben az Európai Unió tagjai leszünk. Ez egyben a rendszerváltozás lezárása, de nyitány is. Azzá válhat a politikai erők számára is. Egy új együttműködés lehetősége, amit megerősítene az új alkotmányozás.
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
- Tény, hogy a parlamentet, amelynek elnöke vagyok, az Alkotmánybíróság több határozata is elmarasztalta. Legutóbb a köztársasági elnök által visszaküldött kórháztörvény kapcsán, korábban a vizsgálóbizottságok működésének nem kellő szabályozottsága miatt. Arról nem is beszélve, hogy 1999. december 15-ig kellett volna meghatároznunk, hogy egészen pontosan milyen rendben ülésezünk. Ugyancsak alkotmánybírósági határozat alapján kellene kiegészíteni a házszabályt a frakcióalakításra, a független képviselő bizottsági tagságára vonatkozó szabályokkal. Máig sincs rendbe téve a házszabály. Meg kell tennünk, amire köteleztek bennünket. Ezen adósságok rendezését az ügyrendi bizottság már előkészítette, csak a politikai konszenzust kellene létrehoznunk a módosításokhoz szükséges kétharmad érdekében.
BALOLDAL/HIT
- Elterjedt vélekedés, hogy a szocialisták egyben ateisták is. Pedig számtalan baloldali ember erősen kötődik valamelyik egyházhoz. Szeretném, ha a szocialista párttal együvé tartozónak látnák az emberek a hit lehetőségét. Rögtön hozzátéve, hogy a baloldalon politizáló embernek csak magán-, pontosabban belső ügye a vallásos hite. A hit politikai vetületében megjelenhet viszont az a készségünk, hogy szintetizáljuk a különféle baloldali civil és politikai erők értékeit: szabadság, igazság, tisztaság, gondoskodás, esélyegyenlőség. A szintézis abban áll, hogy nem egy-egy réteg, hanem az egész felé fordulunk. Az európai szociáldemokrata párttá válás is ezt az összefogást igényli. Ha így, ezzel a baloldali ökumenével ágyazódunk be a társadalomba, fel sem merülhet a jóléti rendszerváltás feladásának gondolata.
IDEOLÓGIAI, TECHNOKRATA ÉS ZSÁKMÁNYPÁRT
-Ebből a hármasból a zsákmánypárt szóba hozása kavart indulatokat. Pedig ötvenéves politológiai fogalom. Gyakran használtam korábban is. Valamenynyi pártban megtalálható ez a réteg. Az ideológiai párt elkötelezett emberekből áll, ők nyerik meg a választást. A technokrata párt kormányoz. A zsákmánypárt e kettőre rátelepedve viszi a "hasznot". Magyarországon minden eddigi választást elveszítette a kormánypárt. Miattuk. Nekik szólnak a "nem" szavazatok. Meg lehet majd lepődni azon, ha miattuk tőlünk is elfordulnak, de jobb, ha most vesszük észre őket. És most arra sem hivatkozhatunk, hogy más pártnál többen vannak. Ez az ország megérdemelné már, hogy egy koalíció a programját végigvigye, vagyis legalább nyolc évig irányítson.
JÓLÉTI FORDULAT
- Magyarország 15 év alatt sok évtizedre való feladatot hajtott végre: demokratizálódott, jelentős részben európaizálódott, s ebben minden politikai erőnek nagy szerepe volt. Ennek a sokkszerű átalakulásnak a nyertesei ezt el is mondhatják magukról, hiszen hozzájutnak a nyilvánossághoz. A vesztesek, akik sokszor a nyolcvanas években általuk élt életnél rosszabb körülmények közé kerültek, hallgatnak, pedig ők a többség. Minden megyének megvan a maga Szabolcsa - ötven-hatvan kilométeres körzetek munkalehetőség nélkül. Ahol nem igaz, hogy aki akar, dolgozhat. Egy baloldali pártnak kötelessége, hogy a lecsúszófélben lévő embereknek állami támogatással segítséget adjon, számukra is biztosítsa az esélyeket. Sok mindent végig kell gondolnunk eközben. Azt is, hogy a munka alatt azt értjük-e, amit akár tíz éve is. Cél lehet-e még a teljes foglalkoztatás? Egyre igényesebb a munkaerőpiac, egyre többet kér. De közben otthon is lehet dolgozni, talán csak négy órában, de lehet. Tudja-e követni ezeket a változásokat a szociálpolitika? A társadalom elé kell tárni ezeket a kérdéseket, ahogyan most Németországban teszik.
LAKÁSHITEL
- Rövid idő alatt kiment 1500 milliárd forint hitel. Ezt a folyamatot meg kellett állítani. Ugyanakkor szerencsésebb lett volna egy lépésben változtatni, és talán nem éppen karácsony előtt.
NóMENKLATÚRA
- Voltak mondataim, amelyeket sokféleképen értelmeztek. A nómenklatúrára vonatkozót gyakran úgy, hogy biztosan klientúrát akartam mondani. De nem. Azt is tudtam, hogy ez foglalt fogalom. Tudatosan használtam. Azt akartam érzékeltetni, hogy ma egy olyan éhes klientúra jelenik meg valamennyi párt körül, amely időnként már úgy viselkedik, mint a valamikori nómenklatúra. Ők akarják leosztani a lapokat.
PÁRTELNÖK/KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK
- Olyan személyt kell köztársasági elnöknek jelölni, akinek megvan az esélye, hogy a kétharmados parlamenti támogatást elnyerje. Nem volna elegáns a végső lehetőséggel élve, tehát egyszerű többséggel átszuszakolni valakit a parlamenten. A társadalom lehető legnagyobb részét kell képviselnie az elnöknek. Ugyanakkor tény, hogy volt olyan köztársasági elnökünk, aki egykori pártpolitikusként is érintetlen tudott maradni a súlyos politikai elfogultságoktól. Ami pedig a pártelnöki tisztet illeti: a tagság majd dönt arról, hogy mikor és hogyan akar választani. Akármit is mondanék erről, úgy tűnne fel, mintha bedobtam volna a névjegykártyámat az urnába. Én ebben a pártban nagyon lent kezdtem, és jól is éreztem ott magam. Kevéssé motiválnak a pozíciók, viszont most úgy látom, hogy túl sokat beszélünk az ellenfeleinkről, és magunkról is. Kevesebbet a társadalomról. Nem baj egyébként, ha sokfélék vagyunk, amennyiben a különféle hangokból valamiféle összhangzat születik. Az azonban jó volna, ha a tagság majdani választása bizonyítaná, hogy a rendszerváltás a párton belül is megtörtént.
ZÁRSZÓ
- Karácsonyra: a béke harmóniáját, a szeretet biztonságát, az áldott ünnep örömét kívánom mindenkinek.