Bár az orosz álláspont azóta többször is megváltozott, már az elutasítás lehetősége is aggasztó Ha nincs orosz ratifikáció, a jegyzőkönyv nem léphet életbe. Jegyzőkönyv nélkül nincs kibocsátáscsökkentés, nő a légköri szén-dioxid-koncentráció, erősödik az üvegházhatás, melegszik a földi klíma.

Az ENSZ klímaváltozási keretegyezménye végrehajtásáról szóló tanácskozás két szakaszból áll. Jelenleg az első, szakértői héten vagyunk, vagyis az alku elején. A klímatárgyalások történetében nem példa nélküli, hogy a második - kormányzati - hétre egy-egy ország irányt vált. Most is előfordulhat, hogy a jelenleg a globális felmelegedés várható előnyeit mérlegelő Oroszország kap egy "jobb ajánlatot". Például valaki megsúgja az elnöknek: sok milliárd dollárnyi külföldi tőke várja ugrásra készen, hogy orosz földön környezetvédelmi beruházásokba fektessék. Merthogy az 1992-ben elfogadott ENSZ-egyezmény ezt is lehetővé teszi. Ha az Egyesült Államok (vagy Japán, Kanada, Ausztrália stb.) úgy ítéli meg, hogy odahaza már csak nagyon nehezen tudná csökkenteni a légszennyezést - mert minden autó katalizátoros, minden gyárkémény filteres -, választhat másik megoldást is. Esetleg azt, hogy Oroszországban ruház be a környezetvédelembe, s az így elért szennyezéscsökkentés egy részét a saját számláján jóváírja.

Létezik egy harmadik módszer is: a szennyezési jogokat meg is lehet vásárolni. Az ENSZ klímaegyezménye azt írja elő, hogy az üvegházgáz-kibocsátást az 1990-es szinten stabilizálni kell. Aki ezen túl csökkentést is fel tud mutatni, annak szabad kvótája keletkezik, amit eladhat a világpiacon. Magyarország - a nehézipar összeomlása miatt - 22 százalékkal van a küszöb alatt, hasonló okokból az orosz kibocsátás is összezsugorodott. Az pedig gazdaságának méreteiből adódik, hogy pillanatnyilag Oroszország rendelkezik a legnagyobb eladható kvóta fölött. A várható bevételekhez képest elenyésző az az "előny", amelyet a globális felmelegedés kínálhat. Lehetséges, hogy a tajgán egy-két fokkal nő az éves átlaghőmérséklet, de ezt ma még senki sem garantálhatja.

Oroszországnak elemi érdeke a szennyezéscsökkentést előíró (és így a fejletteket kvótavásárlásra kényszerítő) kiotói jegyzőkönyv ratifikálása. Ugyanez lenne a világ érdeke is. A jegyzőkönyv csak akkor lép életbe, ha legalább az összes kibocsátás 55 százalékáért felelős országok törvénybe iktatják. A világtermelés 25 százalékát adó Egyesült Államok vezetése hallani sem akar a korlátozásról, a több mint 17 százalékos hozzájárulású Oroszország nélkül tehát nincs esély a megegyezésre.