A tisztséget lapunk értesülései szerint hosszas diplomáciai háttértárgyalások után ajánlották fel hazánknak, amiben szerepe van annak is, hogy bár az ENSZ-kategória szerinti kelet-európai országcsoporthoz tartozunk, jövő májustól európai uniós tagok leszünk. Az elnök szerepe különösen kényes, hiszen további erőfeszítésekre van szükség, hogy csökkenthető legyen a globális klímaváltozás kockázata, és a kiotói jegyzőkönyv életbe léphessen. Ez akkor történik meg, ha annyian csatlakoznak hozzá, hogy együttes szén-dioxid-kibocsátásuk a kibocsátás csökkentésére kötelezett fejlett országok teljes kontingensének legalább 55 százalékát adja. A keretegyezményt aláíró 186 ország közül eddig több mint száz ország csatlakozott a jegyzőkönyvhöz, ám az Egyesült Államok nem ratifikálta, és nem csatlakozott Ausztrália és Oroszország sem. Mivel a csökkentésre kötelezett országokon belül Amerika részesedése önmagában is 36 százalék, ezért az 55 százalék csak úgy érhető el, ha Oroszország is ratifikálja a jegyzőkönyvet, amire egyébként az orosz kormányfő tavaly Johannesburgban ígéretet tett. Joke Waller-Hunter is ezt tartja most a legfontosabbnak, mert ha nem tudnak előre lépni, s a szén-dioxid-kibocsátás ugyanúgy folytatódik, ahogy mostanáig, a kutatók szerint néhány évtizeden belül környezeti katasztrófa elé nézhetünk.

Az egyezmény legfőbb döntéshozó szervének 11 tagú választott elnökségét az egyes régiók szerinti országcsoportok képviselői adják, s az ő munkájukat egy 150 fős, Bonnban működő titkárság segíti, amelynek vezetője, Joke Waller-Hunter ENSZ-főtitkár-helyettesi rangban van.

Persányi Miklós lapunknak nyilatkozva a nemzetközi elismerésen túl az elnökségben rejlő közvetítői szerepet emelte ki, amelyet annak érdekében szeretne kifejteni, hogy sikerüljön kimozdítani az utóbbi évek óta egy helyben topogó nemzetközi klímaváltozási tárgyalásokat.