A gazdátlan javak hamar az enyészeté válnak. Mindez természetesen a színházakra is igaz. Pécs történelmi belvárosának szívében már az elmúlt évszázad ötvenes éveiben is volt szabadtéri színi előadás. A hatodik évtizedben a népszerűsége egyre felfelé ívelt. Az igazán igényes balettelőadásoktól a könnyedebb műfajig, számos előadáson töltötte meg a publikum a nézőteret. Kellemes környezetben, jól szórakozhattak a nyári kikapcsolódásra vágyakozók.

A kilencvenes évektől viszont már csak a pusztulás volt jellemző az igazán reprezentatív környezetben, a Káptalan utcában található létesítményre. Egy alakalommal az úgynevezett "kalandortőke" is szemet vetett rá, de az ígéretekből semmi sem valósult meg.

Napjainkban a kép több mint lehangoló. Egyik oldalról erős, történelmi téglafal, a másik irányból egy hatalmas fakerítés takarja el a kandi szemek elől a csúfságot. Rézlakat őrzi a nyugalmat, a rendetlenséget. Bent a buja növényzet elérte a négy métert, a nézőtér teljesen eltűnt, szinte összeomlott. A világítótestek lámpák nélkül árválkodnak, a zenekari árokban gaz terem. Maga a színpad jelen állapotában csupán háborús romokra emlékeztet, az egykori öltözőket talán még a hajléktalanok is elkerülik. Egy olajoshordó úgy hentereg az előtérben, mintha a tenger vetette volna partra egy nagy vihar után, egy elsüllyedt bárkáról.

- Amikor legutoljára ott jártam, szinte sírva fakadtam - mesélte szomorúan Simon István, a Pécsi Nemzeti Színház ügyvezető igazgatója. - Egykoron a nyári színjátszás ékköve volt, ma minden széthullva, összetörve áll.

Egyszerű és jogos a kérdés, kihez tartozik a Szabadtéri Színpad a városban. Ezt kinyomozni nem egyszerű dolog, mert a városházán is sok a bizonytalanság. A beruházási osztály szerint a kulturális osztályon többet tudnak róla. Ott viszont kiderült, az önkormányzat átadta hasznosításra saját cégének, a Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Rt.-nek (PVV Rt.).

A részvénytársaságnál elmondták, a szabadtéri színjátszást két részre osztották, az egyik már megoldódott. A Pécsi Szabadtéri Játékok keretében a Tettyén lévő romokat olyan módon sikerült felújítani, a balesetveszélyt elhárítani, hogy ott sikeres előadásokat tarthattak meg ezen a nyáron. A másik, sokkal több pénzbe kerülő objektumról viszont érdemi felvilágosítással nem szolgálhatott az illetékes. Arra csak az rt. vezérigazgatója jogosult, aki viszont az érdeklődést titkárnőjén keresztül elhárította. De azt ígérte, szeptemberben lényegi információkkal állhat elő.

Tízen-egynéhány esztendő után ez már igazán rövid időnek számít. Az viszont még beláthatatlanul messze van, amikor az első színész belekezdhet majd a szövegébe a színpadon.