Ha összeolvassuk Vámos Miklós új regénye fejezetcímeinek kezdőbetűit, ezt kapjuk: "Igazság?" - kérdőjellel a végén, jelezve, hogy a könyv egyrészt az igazság kereséséről szól, másrészt keserű lemondással veszi tudomásul, hogy az igazság ellenében gyakorta a hazugság tereli új irányba az ember életének medrét.
Igazság?
Nincs ez másképp a regény főszereplőjével, a hosszú élete során több nevet is magáénak tudó, ám folyton ugyanazon kérdésekbe botló Schelle Évával sem. ,,Sosem lehet tudni, miről derül ki utóbb, hogy nem igaz - jelenti ki felnőtté eszmélésének idején. Minden történet tele van sánta kutyával." A sok-sok évtizeden átívelő regényben elkísérjük őt a monarchiabeli sváb faluból 2002 nyaráig, megismerjük életének szereplőit - leginkább férfiakat, akik közül némelyikhez férjhez ment, némelyikkel együtt élt, esetleg gyereket szült neki -, lassan, de biztosan elhatalmasodó szkizofréniáját, valamint a nagy fordulópontokhoz kötődő, rendre visszatérő felismerést: valami hazugság volt, valaki hazudott, azaz megint itt a "sántakutyázás".
Szólhatnánk még az események mozgatórugójaként jelen lévő XX. századi magyar történelemről; regénytechnikai megoldásokról, ahogy Vámos az asszony életkorát és szkizofréniáját érzékelteti; valamint állatokról, akik ugyanúgy vannak jelen Schelle Éva életében, akár a férfiak. A regény fő tanulsága azonban az, hogy Schelle Éva minden baj ellenére megpróbál ember maradni. Annak eldöntését, hogy sikerül-e neki, Vámos Miklós az olvasóra bízza. (Ab Ovo, 272 oldal, 2300 forint)