A 140 évvel ezelőtt épült kastély még mostani, lepusztult állapotában is lenyűgöző, a Mikos család historizáló-romantikus stílusban megépített főúri lakhelye az elmúlt másfél évszázadban keveset veszített szépségéből. Jelenleg azonban nem tudni, hogy kinek a tulajdonában van az építmény.

- Papíron persze van tulajdonos: a tulajdoni lapon egy budapesti kft. szerepel, ám ezt senki nem találja, így senkin sem lehet számon kérni, hogy az elmúlt években teljesen elhanyagolták a kastélyt - mondja Horváth István, aki annak ellenére szívügyének tekinti az épület sorsát, hogy Mikosszéplak önkormányzatának hivatalosan nincs köze hozzá.

A Mikosdpusztán lévő kastély kálváriája a rendszerváltás idején kezdődött, ha csak nem számítjuk azt a harminc évet, amíg a SZOT tulajdonában volt, és gyermeküdülőként működött. A mikosszéplaki polgármester szerint azonban akkoriban még vigyáztak az épületre, rendszeresen felújították, karbantartották. Az egykor állami tulajdonban lévő kastély aztán előbb a Hunguest-vagyonba került, majd az 1995-ös privatizáció során Hartmuth Hess, német vállalkozó vásárolta meg.

- Ő volt az utolsó tulajdonos, aki még törődött vele - emlékezik a polgármester. - Felújíttatta a melléképületeket, rendbe tetette a parkot, elkészítette a kastély felújítási tervét. Hess úr itt akarta berendezni magyarországi cégeinek a központját, ám végül összes vállalkozását eladta, és hazaköltözött Németországba. A Mikosd-kastélyt 1998 nyarán egy budapesti cég, az IFC Rt. vásárolta meg tőle.

Az IFC Rt. neve akkoriban még ismeretlen volt a környéken. Nem úgy, mint két évvel később, amikor a médiát ellepték a cégről, illetve annak vezetőiről szóló híradások. Hamarosan Mikosszéplakon is megjelentek az APEH bűnügyi igazgatóságának munkatársai, akik az IFC Rt. vezetőinek, Varga Tamásnak és Lelkes Attilának a tevékenységét nyomozták.

Varga Tamás üzletembert - aki 1992-ig a Fidesz gazdasági tanácsadója volt - három éve hiába keresi a rendőrség, jelenleg is nemzetközi elfogatóparancs van érvényben ellene. Lelkes Attilát 2000-ben tartóztatták le, különösen nagy kárt okozó csalás és más bűncselekmények gyanúja miatt. A vizsgálat eddigi adatai szerint a Vargáék érdekkörébe tartozó cégek éveken keresztül - de főként 1998-ban - jogosulatlanul igényeltek vissza összesen mintegy 2,5 milliárd forintnyi áfát.

- Emlékszem Lelkesre, amikor 1998 nyarán megjelent a faluban hatalmas Jaguárjával - mondja a mikosszéplaki polgármester. - Alig fért el az autója a kocsibejáróban. Fűt-fát ígért, mutatta a terveket, hogy micsoda üdülőkomplexumot varázsolnak a Mikosd-kastélyból. Aztán nem lett belőle semmi.

A gyanú szerint az áfacsalók módszerének lényege az volt, hogy látszatra belefogtak számos, több milliárd forintos beruházásba, amelyekkel kapcsolatban valótlan tartalmú, fiktív számlák tömegét könyvelték el, majd a hamis számlák áfatartalmát visszaigényelték. Papíron a Mikosd-kastély felújítására is több százmillió forintot költöttek, valójában azonban legfeljebb negyvenmillió forintot fordítottak az épületre.

Ráadásul ezt az összeget sem ők biztosították, hanem az általuk megbízott kivitelező cég hitelezte. Amikor a munkálatokat végző lajoskomáromi vállalkozás vezetői rádöbbentek, hogy becsapták őket, azonnal leálltak a kivitelezéssel, és egyik napról a másikra levonultak az építkezésről. Az épület tetőszerkezetén még most is egymást mellett láthatók a vadonatúj cserepek és a fóliával letakart részek.

- Öt éve hiába próbáljuk behajtani a jogos követelésünket - állítja a lajoskomáromi cég vezetője, aki nem kívánt névvel nyilatkozni az ügyről. Mint mondta, a bírósági hercehurcába a családi vállalkozás mindkét tagja belebetegedett, a cégük a mai napig nem heverte ki, hogy a megbízó nem fizette ki őket.

Amikor azonban az IFC Rt. körüli botrány kirobbant, már más tulajdonosa volt a Mikosd-kastélynak. Még 1999-ben megvásárolta az ingatlant a budapesti székhelyű GM Trading Rt., amelytől egy évvel később az ugyancsak fővárosi Octavia Bau Kft. vette meg a védett épületet.

- Azóta azonban mindkét cég fantomizálódott: a cégnyilvántartás szerint jelenleg felszámolás alatt állnak, megjelölt székhelyükön nem találhatók, a cégvezetők telefonszámai már nem érvényesek - mondja Horváth István. - A tulajdoni lap szerint jelenleg az ugyancsak budapesti Roxfort Kft. a kastély tulajdonosa, amely két évvel ezelőtt vásárolta meg az Octavia Bau-tól. Csakhogy ez a kft. is elérhetetlen, a címükre küldött levelek felbontatlanul visszajönnek, a megadott telefonszámokon pedig senki sem jelentkezik.

A Roxfort Kft.-t nem csak a polgármester keresi. Figler András, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal soproni irodájának vezetője is dühös amiatt, hogy képtelen elérni a kastélytulajdonost.

- Beázik a védett épület teteje, rohamosan romlik az ingatlan állapota, mégsem tudjuk állagmegóvásra kötelezni a tulajdonost, mert egyszerűen nem találjuk - mondja Figler András. - Legálisan be sem juthatunk a kastélyba, úgyhogy jelenleg azt fontolgatjuk, hogy feljelentést teszünk a rendőrségen ismeretlen tettes ellen műemlékrongálás miatt.

Megpróbáltuk megkeresni a Roxfort Kft. ügyvezetőjét, aki a cégnyilvántartás szerint egy dömsödi címen van bejelentve. A telefont az ügyvezető édesanyja vette fel, aki érdeklődésünkre azt mondta, a fia három éve nem lakik otthon, és nem is tud segíteni abban, hogy merre találhatnánk.

- Akkor most mi lesz? Megvárjuk, amíg magától összeomlik a kastély? - fordul felém Horváth István, de láthatóan nem vár feleletet. Szótlanul nézi az épület tetejét, ahol a lassan szemerkélő eső befolyik a fólia alá, majd cseppenként hull tovább a kastély emeleti folyosójára.