Mint szerdán az MTV Híradója beszámolt róla, egy sárbogárdi kismama - önrendelkezési jogának sérülésére hivatkozva - bírósági keresettel akarja kikényszeríteni, hogy a születendő gyermeke köldökzsinórvéréből izolált őssejteket őssejtbankba helyeztethesse. Az asszony már szerződést kötött egy magyarországi vállalkozással az őssejtek tárolására, az illető cég azonban - az Egészségügyi Tudományos Tanács állásfoglalására hivatkozva - a közelmúltban felfüggesztette a tevékenységét.

A köldökzsinórvérből nyert őssejteket elsősorban a vérképző szervek betegségeinek gyógyítására használják, főként csontvelő-átültetéseknél. A szülés után feleslegessé váló köldökzsinórban sok, nem specializálódott őssejt található, amelyek vérbankban tárolva nemcsak a donor gyógyítására használhatók fel, hanem elvileg mások egészségének helyreállítására is. A környező országok közül Magyarországon kívül csak Romániában és Ukrajnában nincs köldökzsinórvér-bank. A gyermekük őssejtjeit tárolni szándékozó szülők eddig egy magánvállalkozás, a Sejtbank Kft. szolgáltatásait vehették igénybe. A cég a svájci bejegyzésű Cryo-Cell magyarországi képviseleteként eddig több mint 900 kismamától kapott megbízást, hogy 296 ezer forintért egy belgiumi őssejtbankban 20 évre elraktározza a szülésnél levett köldökzsinórvért. Ilyen típusú egészségügyi szolgáltatásra az ÁNTSZ adhat engedélyt az ETT etikai hozzájárulása alapján. Az ETT azonban egyelőre nem szolgáltatásnak, hanem kutatásnak tekinti az őssejtbanki tevékenységeket, s annak megfelelő adatokat - mindenekelőtt kutatási tervet - kér a jelentkezőktől. A testület - Mandl József, az ETT titkára szerint - eddig nem bírált el az őssejtek felhasználására vonatkozó terveket (ugyanakkor már három cég is érdeklődött a feltételekről), így jelenleg Magyarországon egyetlen kutatócsoport sem rendelkezik erre feljogosító engedéllyel.

A lapunk által megkérdezett szakértők szerint etikailag tisztázatlan, fel lehet-e használni a külföldre vitt őssejteket. Egyrészt a hazai transzplantációs centrumok csak olyan "alapanyaggal" dolgozhatnak, aminek az eredetét, a tárolás körülményeit pontosan dokumentálni lehet, másrészt pedig Magyarországról jogszerűen nem lehet magánúton külföldre vinni emberi szöveteket, illetve szerveket. Az említett perrel kapcsolatban az is kérdéses, hogy ki ellen lehetne benyújtani a keresetet, hiszen a köldökzsinórvér levételét és elraktározását senki sem tiltotta (nem is tilthatja) meg.

Az őssejttárolásban üzletet látó cégek mellett egy tíztagú - a hazai transzplantációs centrumokból, illetve az Országos Gyógyszerészeti Központból álló - konzorcium is készül az első hazai őssejtbank létrehozására. A szerveződés 2001-ben 230 millió forintot nyert - részben az őssejtbank létrehozására - a Széchenyi-terv pályázatán. Lapunk úgy tudja, a konzorcium résztvevői rendelkeznek a szükséges tárolókapacitással és szakembergárdával, így - ha az ETT-állásfoglalás birtokában megkapnák az ÁNTSZ engedélyét - akár egy héten belül megkezdhetnék az őssejttárolást.