A kórházakban a gyermek megszületése után a köldökzsinórt elvágják, és maradék darabkáját a méhlepénnyel és a benn maradt vérrel együtt kidobják. Miért támadt egyes szülőknek az az ötlete, hogy e feleslegessé vált köldökzsinórból, a szülészorvosuk segítségét kérve, néhány csöpp vért megmentsenek, és tárolóedénykében külföldre küldjék? Azért, hogy olyan laboratóriumba juttassák a levett anyagot, ahol a köldökzsinórból az őssejteket kinyerik, hűtve tárolják, hogy azok tulajdonosuknak később gyógyítás céljára rendelkezésre álljanak.

Az őssejtek még nem specializálódott sejtek, így azokból elvileg bármilyen emberi szövet fejlődhet. A köldökzsinórvérből nyert őssejtek alkalmasak lehetnek beteg szervek, szövetek pótlására. Így az a szülő, aki újszülöttje őssejtjeinek hosszú távú tárolásáról gondoskodik, a jövőbe tekint, egy későbbi esetleges betegség gyógyítására kívánja a szükséges sejtállományt megőrizni. Az őssejtek orvosi felhasználására irányuló kutatások rendkívüli ütemben haladnak szerte a világon. A beteg sejtjének, szövetének saját genetikai állományból történő pótlása kevésbé kockázatos és egyszerűbb beavatkozás, mint másik élő vagy elhalt személytől származó szövet, szerv átültetése. Amikor saját őssejteket juttatnak vissza a szervezetbe, nem lép fel ellenséges immunreakció, kilökődés. A köldökzsinórvérből nyert őssejteket több mint 15 éve eredményesen használják számos betegség gyógyításában. Ezek közé tartozik a fehérvérűség néhány formája, a csontvelő egyéb megbetegedéseinek egyes formái, az immunrendszer működési zavarával járó egyes kórképek. A köldökzsinórvérből megőrzött saját őssejtek életet menthetnek, ha valakit sugárkárosodás ért. A mai orvosi alkalmazási terület azonban a tudományos eredmények alapján várhatóan lényegesen bővülni fog. Azt már ma is tudjuk, hogy őssejtekből idegsejt, szívizom, a szívizmot ellátó ér, porcszövet stb. képződhet, így valószínűnek tűnik, hogy a szív- és érrendszeri betegségek, az idegrendszer, a mozgásszervek betegségei és még számos kórkép kezelésében hasznos orvosi eszközökké válhatnak az újszülöttkorból megőrzött őssejtek.

Az a szülő, aki a kukából kimenekíti a köldökzsinórvért, az egészségügyi törvény által is elismert önrendelkezési jogát gyakorolja. Dönt egy egészségügyi beavatkozás - jelen esetben a gyermekszülés - során eltávolított testrésze felhasználásáról. Alanyi joga, hogy ezt megtegye. Senki más nem jogosult helyette dönteni. Hogyan lehetséges, hogy az állam mégis közbe akar avatkozni?

Az Egészségügyi Tudományos Tanács szerint, mivel a köldökzsinór-őssejtek lehetséges felhasználása tudományos kutatási stádiumban van, az őssejtek gyűjtése és tárolása is emberen végzett kutatás. Állásfoglalásuk értelmében kutatás körébe tartozó tevékenység, ha a szülő kérésére a szülészorvos a megsemmisítésre szánt köldökzsinórvért begyűjti egy tárolóedénybe és azt a szülőnek átadja, aki egy vállalkozás közreműködésével egy őssejtbankba szállítja.

A törvény értelmében emberen végzett kutatásnak az olyan orvosi tevékenység minősül, amelynek során a betegen nem az orvosi gyakorlatban megszokott beavatkozást végzik, vagy nem a szokványos szereket adják be neki. A mi esetünkben az orvos sem az újszülötthöz, sem az anyához nem nyúl a köldökzsinórvér gyűjtésekor, őket ennek kapcsán nem fenyegeti kockázat. Így nehezen érthető, miért volna szükség kutatásra irányuló engedélyeztetési eljárásra. Aki ismeri az orvosi kutatás szabályait, tudja, hogy a - helyesen és megalapozottan - hosszadalmas és körülményes engedélyeztetési eljárás nem is lenne alkalmazható az általunk tárgyalt helyzet megoldására. Alkalmas lehet arra, hogy egy adott intézményben, korlátozott számú kutatási alany esetében engedélyezzék a köldökzsinórvér gyűjtését, de nem arra, hogy bármely szülő nő kérésére elvégezhessék a gyűjtést ott, ahol szül.

Egyéb kifogások is megfogalmazódtak, például az, hogy a köldökvérminta gyűjtését a csontvelő-transzplantációban részt vevő intézményekre kell korlátozni, a minta külföldre szállításánál pedig a transzplantációra szánt szövetekre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni. A transzplantáció során donorból egy másik, rászoruló ember testébe ültetnek át szövetet, szervet. Érthető, hogy az e célra adott testrészeket csak engedéllyel lehet külföldre szállítani. De hogyan vonatkozhat ez a szabály a saját - amúgy feleslegessé vált és kidobásra ítélt - vérmintánk saját célú tárolására? Az is fölmerült, hogy a köldökzsinórvér engedély nélküli kiszállítása a nemzeti vérkészletet apasztja. Ez elmondható akkor, amikor véradótól (donortól), vérátömlesztés céljára szánt vért visznek ki az országból. De nem mondható el akkor, amikor saját vért küldenek külföldre azzal a céllal, hogy a belőle kinyert őssejteket egyszer majd saját célra használják fel.

A köldökzsinórvért saját célú tárolásra a világ más pontjain (így az Európai Unió tagországaiban) akkor és ott szokás levenni, ahol azt a szülő nő kéri. Nem kell hozzá más, csak egy kis zárt rendszerű zsákocska a hozzá kapcsolódó, tűben végződő csővel. Az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezetője szerint azonban a köldökvér levétele nem tartozik a szülészorvosok szakmai kompetenciájába. Az országos tiszti főorvos vizsgálatot rendelt el a kórházakban, hogy kiderítse, történt-e engedély nélküli köldökvérlevétel. Ez az intézkedés elriasztja az orvosokat, és ellehetetleníti a szülőket. Hiába találnak külföldi őssejtbankot, ahová az újszülött köldökzsinór-vérét a rendelkezésre álló három napon belül kiszállítják, ha nincs orvos, aki az anyagot kérésére levegye. Pedig csak technikai segítségre várnak egy olyan eljárásban, amely másutt rutineljárásnak számít, és amelyre Magyarországon eddig nem alkottak testre szabott szabályokat.

Elfogadhatatlan, hogy felelős kormányzati szervek és hatóságok a más helyzetekre alkotott egészségügyi szabályokat próbálják a köldökzsinórvér levétele és tárolása ellen mozgósítani. Különösen akkor az, ha a kormányzati aktivitás nem a probléma megoldására irányul, hanem a részt vevő felek ellehetetlenítésére.

Csöngenek a telefonok a minisztériumban, a hatóságoknál, a betegjogi szervezeteknél. Szülők, akik gyermeket várnak, és a köldökzsinórvért meg kívánják őriztetni gyermekük számára, most nem találnak megoldást kérésük teljesítésére. Itthon nem működik őssejtbank, a köldökzsinórvér kiszállítását végző vállalkozás szünetelteti tevékenységét. Az egészségügyi kormányzatnak sürgősen cselekednie kellene. Amíg a fentiekhez hasonló nyilatkozatok látnak napvilágot, senki nem mer lépni. Pedig ezek a szülők nem különleges orvosi beavatkozást kérnek, nem azt kérik számon az államtól, hogy miért nem működtet őssejtbankot, csak annyit kérnek, hogy ne akadályozzák őket, ha ők maguk megoldást találtak a köldökzsinórvér biztonságos elhelyezésére. Biztos, hogy a nemzeti vérkészlet harcos védelmezői jó nyomon járnak, amikor ellenük vetik latba az állam tiltó hatalmát?

Fridli Judit
Társaság a Szabadságjogokért (TASZ)