Jogerőre emelte a Legfelsőbb Bíróság szerdán a zámolyi emberölés ügyében tavaly április 18-án a Fejér Megyei Bíróság által kiszabott ítéletet. E szerint az elsőrendű vádlott Krasznai Krisztiánnak tizenegy, a másodrendű Krasznai Elemérnek egy évet kell börtönben töltenie. Az ügyben eredetileg hét ember vádoltak: közülük egy időközben elhunyt, ketten menedékjogot kaptak Strasbourgban és kiadatásukat megtagadták a francia hatóságok.
Zámolyi emberölés: jogerős ítélet
Az annak idején nagy port felvert zámolyi emberölés 1999. augusztus 28-án este történt. Három csákvári fiatalember egy Trabanttal átautózott a nyolc kilométerre lévő Zámolyra a község szélén akkor éppen néhány faházban élő romákhoz, hogy tisztázzanak egy korábbi összetűzést. Két héttel korábban ugyanis a zámolyi romák megvertek és megfenyegettek egy csákvári fiút.
Az este tíz óra után a faházakhoz érkező csákváriak a fenyegető üzenetet küldő Krasznai Krisztián után érdeklődtek, amikor az egyik roma, G. László támadástól tartva fellármázta a faházak lakóit. A csákváriakat egy legalább húsz-huszonöt tagú csoport megdobálta, majd - miután a három fiatalember menekülőre fogta a dolgot - többen utánuk szaladtak, egyiküket, a huszonegy éves Cs. Ferencet kirángatták az autóból, és olyan súlyosan bántalmazták, hogy másnap hajnalban a fehérvári kórházban belehalt sérüléseibe.
Az orvos szakértői jelentés szerint Cs. Ferenc fejét legalább négy nagy erejű ütés és egy önmagában is halálos rúgás érte. Az elsőfokú eljárás során nem sikerült kideríteni, hogy ki rúgta fejbe az áldozatot. Krasznai Krisztiánt azzal vádolták, hogy egy szerszámnyéllel ütötte fejbe Cs. Ferencet.
A zámolyi romák előbb megpróbálták tévútra vezetni a nyomozást: rábeszélték a náluk akkor vendégségben lévő D. Magdolnát, hogy vállalja magára a gyilkosságot. Ezenkívül elégették, illetve elrejtették a verekedésben használt szerszámnyeleket. D. Magdolna azonban a rendőrségi eljárás során visszavonta vallomását. A zámolyi romák 2000 nyarán csoportosan a franciaországi Strasbourgba utaztak, és ott politikai menedékjogot kértek, amit többségük meg is kapott.
Az ügyben Krasznai Krisztiánt társtettesként elkövetett emberöléssel, társait csoportos garázdasággal vádolták. A bírásági eljárás 2000 októberében kezdődött. A tárgyalásvezető bíró egy alkalommal pótnyomozást rendelt el, mivel a tanúkihallgatások során felmerült, hogy esetleg kábítószer értékesítése körüli elszámolási vita robbantotta volna ki a csákváriak és a zámolyiak verekedését. Erre nem találtak bizonyítékot, azonban időközben Budapesten kábítószer-túladagolás miatt elhunyt az egyik vádlott, D. Magdolna. Két további, garázdasággal vádolt asszony kiadatását megtagadták a francia hatóságok.
A Fejér Megyei Bíróság 2002. áprilisi elsőfokú ítéletében Krasznai Krisztiánt 11 évi börtönbüntetésre ítélte. Krasznai Elemér másodrendű vádlottként egyévi letöltendő börtönt kapott garázdaságért. A harmadrendű vádlott Vida Richárdot egyévi felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtotta, míg a negyedrendű Kolompár Antalt próbára bocsátotta a bíróság. A harmad-, illetve a negyedrendű vádlott büntetése időközben (fellebbezés híján) jogerőre emelkedett.
A Legfelsőbb Bíróság tegnapi ítéletében helybehagyta az elsőfokú ítéletet. A bírói testület szóbeli indoklásában hangsúlyozta ugyan, hogy a bántalmazás módja a különös kegyetlenséghez közelített, a bűncselekmény pedig gátlástalannak, elvetemültnek nevezhető, amihez képest az első fokon kiszabott büntetések túl enyhék - azonban súlyosabb ítélet kiszabására nem volt mód, mivel az ügyben a megyei főügyészség nem fellebbezett a vádlottak terhére.