-Kezdhetjük?

-Csak beszéljen lassabban, mert egy kicsit még mindig másnapos vagyok.

-A napszemüveget is ezért viseli?

-Ez már az imidzsváltásom része. Na jó, ezt nem kell komolyan venni, bár tényleg többen mondták, hogy olyan vagyok mostanában, mint egy médiapunk.

-Ez jól hangzik, de mit jelent? Hogy Sex Pistols-pólóban olvas újságot?

-Inkább azt, hogy végre nem kell megfelelnem bizonyos elvárásoknak, szabályoknak. Ezért is határoztam el, hogy írok a magyar médiáról és az RTL Klubról.

-Nem szeretett a csatornánál lenni?

-Dehogynem, csak megvan a véleményem erről a világról. Egyébként nemcsak másokat, magamat sem kímélem a könyvben.

-Mindig tévézni akart?

-Inkább filmezni. Édesanyám egyébként színházi rendező, színész és táncos volt, édesapám dramaturgia szakon végzett Prágában, mielőtt 1968-ban Németországba disszidált volna.

-Ugye ő az, aki a Nosferatuban Herzog gyártásvezetőjeként dolgozott?

-Sőt játszott is egy matrózt a filmben. Egyébként ez egy emlékezetes produkció volt: az édesapám szerezte be például a patkányokat. Az egészet Magyarországról intézte, de csak fehér állatokat kapott, ezért az egész rakományt be kellett festenie szürkére.

-Hol éltek Németországban?

-Münchenben. Eleinte nem tudtam, mit kezdjek magammal. Voltam pizzafutár, kidobó, technikus, felléptem egy Westend Theater nevű színházban is. Aztán Berlinbe utaztam. Magammal vittem az egyetlen értékemet, egy négyezer márkát érő perzsaszőnyeget, azt eladtam, és divatfotó-ügynökséget nyitottam.

-Hogy boldogult?

-Egy rakás pénzt kerestem, de mind elszórtam. Emlékszem, végül egy Volkswagen kisbusszal mentem vissza Münchenbe, de annyira le voltam égve, hogy a benzinkutaknál kértem meg az autósokat, tankoljanak néhány litert nekem is.

-Magyarországra mikor került?

-1995-ben felvételiztem a Színművészeti Egyetemre, és a produceri szakon kezdtem tanulni. Akkoriban rettentő csúnyán beszéltem magyarul, olyanokat mondtam, hogy "aztat", "eztet", "ojrópának" ejtettem Európát, meg effélék.

-Az RTL Klubhoz hívta valaki?

-Fogalmazzunk úgy, hogy egy ismerősöm segített a bekerülésnél. Éppen alakult a csatorna, teljes volt a káosz, még azt sem tudta senki pontosan, hogy mi lesz a beosztása.

-És ön mit csinált?

-Ravaszkodtam.

-Azaz?

-Hantáztam, ügyeskedtem. Mondjuk délelőtt azon a tárgyaláson tolmácsoltam, amin eldőlt, hogy az RTL digitálisan fogja sugározni a műsorait, délután ezt már úgy adtam tovább valamelyik tanácsadónak, mintha én is benne lettem volna az ötlet kidolgozásában.

-De miért?

-Hogy azt higgyék, rég a csapat tagja vagyok. Néha persze ártatlanabb dolgokat műveltem. Találtam például az akkori kommunikációs igazgató, Liszkai László szobájában egy csomó képet bemondónak jelentkező lányokról. A legszebbeket behívtam egy esti elbeszélgetésre.

-És?

-Addigra átrendeztem az irodát, hogy úgy nézzen ki, mintha az enyém lenne. Szerettem volna fontosnak látszani.

-Ügyes. De hogyan lett kreatív igazgató?

-Évek alatt. Az első adás előtt két-három hónappal megkérdezték az embereket, hogy ki mit szeretne dolgozni. Én azt mondtam, a koprodukciókkal foglalkoznék, de akkor ilyen terület nem volt. Aztán lassan kikristályosodott, ki mihez ért.

-Hány éves volt, amikor kinevezték?

-Huszonnyolc.

-Gondolom, élvezte a helyzetet.

-Most képzelje el, amíg mások öltönyben-nyakkendőben már kilenckor ott állnak vigyázzban, én tizenegykor érkezem motorral, bőrdzsekiben, a titkárnők meg olvadnak, hogy megjött az igazgató úr. Az ilyet élvezi az ember.

-Azért ez zavarhatott is sokakat.

-A főnökeim elégedettek voltak velem, és csak ez számított. Az elmúlt hat évben olyan sikeres műsorokat készítettem, mint a Heti hetes, a Kölyökklub, a Pasik, a Kész átverés, a Mónika-show meg a ValóVilág.

-Az igaz, hogy az RTL is meg akarta vásárolni a Big Brothert?

-Annyira, hogy erről egy éven át tárgyaltam a hollandokkal. Tulajdonképpen két baj volt az egésszel: egyrészt sokat kértek, másrészt azt akarták, hogy sok szex legyen a műsorban. Furcsa helyzet volt, úgy éreztem, mintha anynyit tudnának csak Magyarországról, hogy Budapest Európa egyik pornófővárosa.

-Aztán jött a TV 2, és megvette.

-Amikor mi próbálkoztunk, még szó sem volt erről, hisz a hollandok perben álltak velük a Szerelem első látásra miatt. A ValóVilágot különben már 2001 őszén el akartuk indítani. Elkészítettük a koncepciót, kiválasztottuk a szereplőket, de közbejött a szeptember 11-i terrortámadás. Azt gondoltuk, valóságshow-t indítani ilyenkor értelmetlen.

-Miért?

-Nem lett volna ízléses, és nem tűnt kifizetődőnek sem. Az egész ország a híradókat figyelte, mindenki meg volt döbbenve, egy új műfaj bevezetése pedig teljes nézői nyitottságot igényel.

-Egyébként a vesztét is a valóságshow okozta. Tényleg: akkor most kirúgták, vagy önként távozott?

-A hivatalos megfogalmazás szerint közös megegyezéssel távoztam.

-Tehát kirúgták.

-Innentől kezdve mindenki azt gondol, amit akar. Az egyik bulvárlap a címoldalon hozta, hogy kirúgtak, mert ez így volt kifizetődőbb. Aznap több mint kétszázharmincezer példány fogyott el az újságból, ami jóval az átlag fölött van. Szóval ez is megerősített abban, hogy az embereket érdekli, mi zajlik a háttérben.

-Ez a könyv üzleti vállalkozás?

-Részben az, részben viszont szórakoztatni akar.

-És részben kitűnő alkalom arra, hogy néhány ellenséget szerezzen magának.

-Egy médiapunk meg sem lenne nélkülük. Egyébként szerintem itt az ideje elmesélni, hogyan működik nálunk a sokak által misztifikált média. Néha az egész médiakarrier egyszerűbb, mint a százas szög. Az egyik műholdas technikusból például internetes igazgató lett az RTL-nél.

-Állítólag Csiszár Jenőről, Liptay Claudiáról és Frei Tamásról írja a legrosszabbat a könyvében.

-Egyikükről emberileg, másikukról szakmailag nincs túl jó véleményem. Frei speciel mind a két kategóriába beleillik.

-Kiről ír jót?

-Verebes Istvánról például. Eleinte nem jöttünk ki valami jól, zsúrfiúnak nevezett, de végül nagyon megkedveltük egymást. Aztán ott van Bajor Imre, akit képtelenek voltak megbecsülni a TV 2-nél.

-Miért?

-Mert rossz sorozatba tették, a Hetes csatornába, ami alig aratott sikert. Aztán áthívtuk a Heti heteshez, majd a Pasik című sorozatba, és szerintem most az ország tíz legnépszerűbb embere között van azzal, hogy egy neki tökéletesen megfelelő szerepbe került.

-Milyen hosszú lesz a könyve?

-Kétszáz-kétszázötven oldalas. Arról szól, hogy bárki elérheti azt, amit én.

-Te is lehetsz Árpa?

-Miért ne? Emellett persze olyanokat is lehet majd benne olvasni, hogyan kell sikerműsort gyártani, hány órát dolgoztam az elmúlt hat évben, milyen komplexusaik vannak a sztároknak, vagy hogy hány nőhöz volt közöm az RTL Klubban.

-Mert volt.

-Én egy romantikus csibész vagyok.

-Meg médiapunk.

-Meg persze az.