Alapvető jogok nem érvényesülnek az Unióban
A szöveg a romák elleni szegregáció megszüntetését elsősorban a lakhatás, a munkaerőpiac, a közoktatás és az egészségügyi ellátás vonatkozásában sürgeti. A jelentéstevő szerint a hatóságok gyakran diszkriminálják a romákat, akik ezen túlmenően alulreprezentáltak a politikában, a kevés számú integrációs program pedig széleskörű romaellenességgel párosul.
A képviselők felhívják a figyelmet arra, hogy sok esetben a rendőrség is hátrányosan megkülönbözteti a romákat. Utalnak a faji alapú nyilvántartásba vételre, az ujjlenyomatvételre és az aránytalan mértékű "véletlenszerű" helyszíni ellenőrzésekre. A képviselők arra kérik a tagállamokat: lépjenek föl azon jelenség ellen, hogy roma kiskorúak illegális házasságot kötnek.
A közösségi politikában nincsenek sem közös kritériumok, sem minimális normák, sem közös definíció a nemzeti kisebbségekre vonatkozóan - áll a jelentésben. A képviselők ezeknek a kidolgozását várják. A szakbizottság kiemeli a regionális és kisebbségi nyelvek védelmének fontosságát, mivel "az anyanyelv használatához és az anyanyelvi oktatáshoz való jog a legalapvetőbb jogok közé tartozik".
A szakbizottság figyelmeztet arra, hogy a terrorizmus elleni küzdelem gyakran az emberi jogok és alapvető szabadságok - nevezetesen a magánélethez való alapvető jog, az adatvédelem és a megkülönböztetés-mentesség - védelmének gyengüléséhez vezet.
Az előterjesztők azt szeretnék, ha a tagállamok kölcsönösen elismernék a homoszexuális párok házasságát, illetve bejegyzett élettársi viszonyát.
Az előterjesztés szerint hatékony bevándorlási politikát kellene kialakítani, valamint rugalmasabb és összehangoltabb szabályokat kellene alkotni a menedékjogért folyamadók esetében, ahelyett, hogy a tagállamok minden erőfeszítésüket az illegális bevándorlás megelőzésére összepontosítanák.