A második EU roma csúcstalálkozó alkalmából, melyre 2010. április 8-án, Spanyolországban, Córdobában kerül sor, az Amnesty International felszólítja az EU-t, hogy olyan átfogó stratégiát dolgozzon ki, mely biztosítja a romák egyenlő jogait és diszkrimináció-mentességét.

"Annak ellenére, hogy romák milliói szenvednek diszkriminációtól az egész kontinensen, az EU nem vonja felelősségre a nemzeti hatóságokat kötelezettségeik elmulasztása miatt" - nyilatkozta Claudio Cordone, az Amnesty International ideiglenes főtitkára.

"Az EU vezetőinek konkrét cselekvési tervet kell elfogadniuk, amely a roma közösségek emberi jogainak megsértésére hívja fel a figyelmet. Az EU-nak hangot kell emelnie a rasszista támadások és gyűlöletbeszédek ellen, és konkrét lépéseket kell tennie a diszkrimináció megszüntetése érdekében, amely a lakhatáshoz, oktatáshoz, egészségügyhöz és munkához való hozzáférésben egyaránt megnyilvánul" - tette hozzá a főtitkár.

Az Amnesty International más roma és civil szervezetekkel együtt, számos mulasztást tárt fel sok európai országban, melynek során a hatóságok nem biztosították a roma közösségek számára a diszkrimináció-mentességet az állami és nem állami szereplők részéről. Az emberi jogi szervezet rávilágít arra is, hogy a roma gyerekek iskolai szegregációját és a roma közösségek megfelelő lakhatáshoz való jogai továbbra sem garantáltak.

Az Amnesty International által megjelentetett "Állítsák meg a romák erőszakos kilakoltatását Európában" című jelentés - amelyet lapunkhoz is eljuttattak - részletesen taglalja, hogy hogyan esnek áldozatul Európában a roma közösségek a célzott, erőszakos kilakoltatásoknak.

Az elhanyagolt környékeken élő roma közösségeket gyakran kilakoltatják otthonaikból anélkül, hogy előzetesen értesítenék őket, vagy konzultálnának velük, illetve megfelelő szálláslehetőséget kínálnának fel nekik alternatívaként. Ennek eredményeképpen az erőszakos kilakoltatások áldozatai gyakran hajléktalanokká válnak, és arra kényszerülnek, hogy elkeserítő lakás- és életkörülmények között éljenek. Sokan elvesztik vagyontárgyaikat és az oktatáshoz, foglalkoztatáshoz és közszolgáltatásokhoz való hozzáférésüket is.

Az Amnesty International jelentése bemutatja, hogy az európai kormányok - például Bulgáriában, Görögországban, Olaszországban, Romániában és Szerbiában - hogyan hajtottak végre erőszakos kilakoltatásokat, megszegve ezzel nemzetközi kötelezettségeiket. Azzal, hogy a roma közösségek tagjai számára nem ajánlottak fel megfelelő szálláshelyet cserébe, vagy hogy elkülönített lakóhelyekre telepítették őket, a hatóságok tovább mélyítették a romák szegregációját.

"A romák európai polgárok, így az európai vezetőknek biztosítaniuk kell, hogy ők is ugyanolyan jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezzenek, mint a többi állampolgár. Európában, a 21. században már nem létezhetnek másodrangú állampolgárok" - mondta Claudio Cordone.

"A córdobai csúcstalálkozón az EU vezetőinek egy átfogó uniós kerettervet kell elfogadniuk, amely a romák európai diszkriminációja ellen hoz hatékony intézkedéseket. Az EU-nak ki kell nyilvánítania politikai szándékát a romák társadalmi befogadása mellett" - áll az Amnesty International jelentésében.