A vagyonosodási vizsgálatok felfüggesztését kezdeményezte tegnap Szabó Máté az állampolgári jogok országgyűlési biztosa – tájékoztatott az MTI a hozzá eljuttatott közlemény alapján. Az ombudsman az APEH sláger-termékének számító, vagyongyarapodási ellenőrzések vizsgálata során jutott olyan következtetésekre, amelyek szerint az adóhatóság jelenlegi gyakorlata sok esetben nem biztosítja az érintett állampolgárok jogbiztonságát. Szabó Máté jellemzően azokat a dolgokat kifogásolta, amelyeket a vizsgált magánszemélyeket képviselő ügyvédek is rendszeresen kritizáltak.

Az ombudsman szerint az APEH-nek nincs joga ahhoz, hogy a jövedelmek felhasználásáról (a vásárlásokról) adatokat kérjen az állampolgároktól, márpedig a vizsgálatok ezzel kezdődnek. Az adózó egy levelet kap az APEH-tól, amiben húsz kérdés szerepel arról, mire költi a pénzét, és az honnan van. Zara László, az Adótanácsadók Egyesületének elnöke szerint sem lenne ehhez joga az adóhatóságnak, az embereknek mégis érdemes a kérdéseket megválaszolni, mivel később csak így hivatkozhatnak például egy kölcsönre – ha nincs a válaszok között, akkor már nem, vagy csak nehézkesen.

Az ombudsman szerint probléma van a becslésekkel is. Az APEH a – nem egészen jogszerűen – meglévő kiadási adatok alapján szinte minden esetben megbecsli, mekkora jövedelem kellett ahhoz, hogy az illető a szóban forgó ingatlant, tagi hitelt, utazást finanszírozza. Ha a becslés eredményével nagyjából megegyezik a bevallott jövedelem, akkor a hatóság azt írja le, hogy nincs becslési eljárás (holott volt); ha nem elég a bevallott jövedelem, akkor pedig maga a becslés válik a becslés jogalapjává – mondja Zara László.

Szintén sokat kritizált gyakorlat, hogy az APEH sok adózói nyilatkozatot figyelmen kívül hagy – sokszor azért, mert azt nem tudják banki okirattal igazolni, vagy mert életszerűtlennek minősítik. Szabó Máté szerint „az életszerűség meghatározása szubjektív értékítélet tükröz”. Az APEH rendszerint nem fogad el olyan kölcsönszerződést, amelyhez nem tudnak banki átutalási papírt mutatni és a bemutatóra szóló betétkönyveket sem fogadják el forrásként. (Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy egy kölcsönszerződés utólagos legyártása sem áll olyan messze a hazai gyakorlattól, amit ugyancsak elismernek a vagyonosodási vizsgálatokkal foglalkozó szakértők). A jogbiztonságot veszélyezteti továbbá az, hogy az APEH gyakran olyan okiratokat is bekér, amelyekre nem vonatkozik az iratmegőrzési kötelezettség, vagy az már lejárt, elévült. Ezen kívül az ügyek elhúzódása is kritikus pont. Szabó Máté azt kérte, állapítsanak meg objektív határidőket.

Az ombudsman a pénzügyminisztertől a vizsgálatok megfelelő jogalapjának a megteremtését kéri, az APEH elnökétől pedig azt, hogy amíg a jogi helyzet nem megnyugtató, függesszék fel a vagyonosodási vizsgálatokat, tájékoztassák az adózókat korrektül a tőlük számon kért kötelezettségekről és vizsgálják felül az ellenőrzések gyakorlatát.

A Pénzügyminisztérium (PM) közleménye szerint a vagyongyarapodási vizsgálatok jogi háttere alapvetően rendezett. A szaktárca fontosnak tartja e vizsgálatok folytatását – 2007-08-ban összesen húszezer vagyongyarapodási ellenőrzést végeztek –, mivel ez bizonyult az egyik legeredményesebb eszköznek a jövedelemeltitkolással szemben. A PM úgy véli, az eljárások során érvényesül a jogbiztonság, és a tisztességes eljáráshoz való jog sem sérül. A becslési eljárás kapcsán megjegyzi a tárca, hogy az az Alkotmánybíróság előtt is megállta a helyét, és a hivatal pernyertességi mutatói szerint a Legfelsőbb Bíróság esetében is ez a helyzet. A PM elemzi az ombudsman megállapításait, és ha ezek alapján szükségesnek lát jogszabály változtatást, azt kezdeményezni fogja. (B. P.)