Németország a náci, vagy arra emlékeztető köszöntés betiltása után újabb probléma elé néz. A német alkotmánybíróság kedden döntött arról, hogy továbbra is büntetendő marad a náci rezsim jóváhagyása, dicsőítése vagy igazolása. A törvényt még 2005-ben azért hozták létre, hogy betilthassák Wunsiedelben, egy frank városban a Rudolf Heß emlékmenetet. Erre a törvényre hivatkozva azután a szövetségi központi bíróság évről évre meg is hozta a tiltó döntést a tervezett emlékmenetről.

A mostani döntés annak a Jürgen Riegernek a beterjesztett panasza alapján került az alkotmánybírák elé, aki a napokban hunyt el, és akit 2005-ig a Heß-megemlékezések főszervezőjeként tartották nyilván.

Jürgen Rieger a német szélsőjobb, az NPD (Német Nemzeti-demokrata Párt) alelnöke volt, és egyben a legnagyobb pénzügyi támogatója is. Politikai aktivitása mellett nem egy szélsőjobboldali védőügyvédjeként, és notórius holokauszt tagadóként vált ismertté. Rieger 2007 februárjától a hamburgi NPD tartományfőnökeként, 2008-tól pedig az NPD alelnökeként tevékenykedett és számos szélsőjobboldali, faji eszméket hirdető csoportosulás tagja vagy vezetője –pl. Artgemeinschaft- volt.

Hess neve nem hangozhat el

A most vasárnapra, Reiger halálára meghírdetett megemlékezést engedélyezte a bajor központi bíróság, azzal a feltétellel, hogy Rudolf Hess neve nem hangozhat el.

A német bírósági döntéshozatal sem egységes. Míg a wunsiedeli főnöki hivatal és a bayreuthi bíróság megtiltotta a neonáci felvonulást, addig a bajor központi bíróság engedélyezte a menetet. Mivel a város évekig az utóbb betiltott Heß-felvonulások színhelyéül szolgált, ezért a bíróságok szerint Jürgen Rieger halála csupán egy fedőindok a náci rezsim második emberének dicsőítésésre, ezért nem engedélyezték Wunsiedelben és Bayreuthben a felvonulást. A bajor központi bíróság viszont engedélyezte azt, mivel nem tudta jogilag kelőképpen alátámasztani, hogy valójában Rudof Heß emlékének szól majd a megemlékezés. Jürgen Rieger pedig szélsőséges nézetei ellenre nem vett részt a Harmadik Birodalom emberellenes tetteiben, így a megemlékezés nem áll szemben az alkotmánnyal.
Eközben Münchenben is –az előzetes tiltások ellenére- végül engedélyezte a bajor központi bíróság a Harmadik Birodalom egyik nemzeti ünnepére, a Hősök Napjára hajazó neonáci felvonulást. Több ellendemonstrációt is bejelentetek aznapra.

Nincs egységes álláspont

A német alkotmánybírák koréntsem egységesek az alapvető emberi jogok értelmezését illetően. Wolfgang Hoffmann-Riem, volt alkotmánybíró például mindig is a szólás- és véleményszabadság mellett tette le a voksát. Szerinte a holokauszttagadást nem kellene büntetni, mert az sérti a szabad véleménynyilvánítást – nyilatkozta Frankfurter Allgemeine Zeitungnak.

Amikor az alapvető emberi jogok egyikének a másik alá- vagy fölérendeléséről van szó, még egy, a múltjából kifolyólag a szélsőjobbra érzékenyen reagáló országban is, mint Németország, igen megosztottak a bíróságok.