1914: a szarajevói merénylet
1914. június 28., vasárnap délelőtt, tíz óra ötven. Gavrilo Prinzip lelövi Ferenc Ferdinánd osztrák trónörököst és feleségét, Zsófia hercegnőt. A nagy lapok az ünnepi látogatás miatt több tudósítót is küldtek Szarajevóba, délután már rendkívüli kiadások jelennek meg Budapesten. A fotók csak július 2-án érnek Bécsbe és Magyarországra. Általános a megdöbbenés, de a focimeccsek azért nem maradnak el.
- Ferenc József tudta, hogy kritikus a helyzet - mondja Habsburg Ottó -, meg volt róla győződve, hogy a világkonfliktus uralkodói pályája végét jelentené.
A trónörökösnek a Balkánra utazni veszélyes és végzetes volt. De mennie kellett, mert nem rettenhetett vissza.
A merénylők hatan vannak. Először egy kézigránáttal próbálkoznak, sikertelenül. 10.45-kor a trónörökös elhagyja a tanácsházát, s parancsba adja a sofőrnek, hogy a tervezett helyett más útvonalon haladjanak. Gavrilo Prinzip egy kávéház előtt áll, tanácstalan. Egyszer csak váratlanul megáll előtte az autó. A diák lő, kitör a pánik. Az európai világrend omlott össze pár másodperc leforgása alatt.
"Fegyverbe!, Hurrá, háború!", hangzik a harcias felkiáltás Németországból. Ferenc József császár pedig július 30-án aláírja a hadüzenetet. "Mindent megfontoltam, mindent meggondoltam", mondja, s e szavak a vesztét is jelentik egyben.
A háború "vidám" masírozással kezdődik. Az államok boldog katonáskodásra szólítanak, de gyorsan kiderül, hogy a háborúban a képregényekkel ellentétben agyonlövik az embert.
Gavrilo Prinzip a theresienstadti börtönben tölti napjait, amikor a hadtestek egymásnak esnek. Meg van arról győződve, hogy igazságos ügyet szolgált. Nem tudta, mert nem tudhatta, hogy lövései nyomán 9 millió ember veszti életét. Ahogy a tankönyvekben van: az I. világháborúban.