A játékfüggőség nem gyerekjáték
A játék nem csak a gyerekek életének szerves része, de a felnőttek is szívesen fűszerezik vele mindennapjaikat. Különösen vonzó a kisebb-nagyobb, vagy egyenesen mesés nyereményekkel kecsegtető szerencsejáték, ami a többségnek könnyű szórakozás, kikapcsolódás és hobby, de akadnak olyanok is, akik az átlagtól eltérően érzékelik a nyereséggel-veszteséggel kapcsolatos érzéseket, és akár teljes fizetésüket hajlamosak játékpénznek tekinteni.
Igaz, hogy játékszenvedély tekintetében még mindig csak a középmezőnybe tartozunk, de ez egyúttal azt is jelenti, hogy az elmúlt 20 évben gyorsan utolértük Európát. Az Eötvös Loránd Tudomány Egyetem és a Corvinus Egyetem közös kérdőíves felméréséből az derül ki, hogy a magyar felnőtt lakosság 3,3 százaléka küzd ezzel a problémával. Csak összehasonlításképp: a listavezető észteknél ez a szám 6,5 százalék, őket követi Finnország (5,5) és Nagy-Britannia (5,1). Bár a mi 3,3 százalékunk kevesebb, mint a fele tekinthető orvosi esetnek, akiket érint, azoknak rá mehet a családja, a munkája és az egzisztenciája is.
A függőségig való eljutás legnagyobb mértékben személyiségfüggő. Nem mindenki hajlamos egyenlő mértékben arra, hogy szenvedélybeteggé váljon, és bizonyos játékokban nagyobb ennek a kockázata. A legújabb kutatások szerint bizonyos genetikai variációk valószínűbbé teszik a probléma jelentkezését, ez azonban nem jelenti azt, hogy van olyan öröklött tényező, ami mindenképpen szerencsejáték-függővé tesz - mondja Demetrovics Zsolt pszichológus, az ELTE Addiktológiai Tanszéki Szakcsoportjának vezetője.
A férfiak esetében 3-5-ször nagyobb a függőség kialakulásának esélye, mint a nőknél (akiknél a negatívabb társadalmi megítélés miatt rejtettebben jelentkezik a probléma), közülük is inkább a fiatalok esnek áldozatául az élmények hajszolásának. A tizen- és huszonéves korosztályba tartozó férfiak ugyanis életkorukból adódóan is impulzívabb természetűek, ami azt jelenti, hogy gyorsabban, mérlegelés nélkül hoznak döntéseket, nem számolva a kockázatokkal, illetve cselekedetük hosszú távú következményeivel. De az sem ritka, hogy a függőség valamilyen hangulati probléma hozadékaként jelenik meg, például a depresszió kompenzálására. Fontos megjegyezni, hogy betegségről akkor beszélhetünk, ha az adott szokás negatívan befolyásolja az egyén mindennapjait, vagyis kihat a kapcsolataira, az anyagi helyzetére és lelki-fizikai egészségére - mondja Demetrovics Zsolt.
Ebben az értelemben nem nevezhető betegnek az, aki például hetente lottózik, mert lehet, hogy bosszankodik egy keveset, ha ki kell hagynia egy hetet, vagy „mellétrafált" a számaival, de ettől az élete tovább folyik a megszokott mederben.
Ennél azonban jóval nagyobb kockázatot rejtenek az online játékok. Ugyanis minél gyakrabban van lehetőség újra játszani, és minél elérhetőbb a játék, annál könnyebben válnak rabjaivá az arra hajlamosak. A „majdnem nyertem" élmény, és a „most visszanyerhetek mindent" gondolata újabb próbálkozásra sarkallja a játékost, és elindítja azon az „élményspirálon", amelyről jószántából nem tud leszállni.
A betegség felfedezése gyakran épp a legközelebbi családtagoknak és barátoknak esik nehezére, mivel ők minden nap találkoznak a játékossal, és van idejük hozzászokni az apró viselkedésbeli változásokhoz, amik így kevésbé feltűnőek. Az első számú jel természetesen a tetemes pénzveszteség (amit titkos kölcsönökkel egy darabig leplezni lehet). Ezt felfedezve jön a családi cirkusz, ami viszonyt az elhangzó ígéretek és esküdözés ellenére nem jelenti a szenvedély végét.
Bár a beteg is tisztában van vele, hogy tette morálisan elitélendő, mégsem tud nemet mondani a késztetésnek, hisz a játék olyan élményhez juttatja, amit semmi mással nem tud ilyen gyorsan és könnyen pótolni, és a többi szenvedélybetegséghez hasonlóan kínzó elvonási tünetek jelentkeznek, ha felhagy a hajszolásával. A családban gyakran nem is tudatosodik, hogy betegséggel állnak szemben, inkább támadják és fenyegetik a játékost, aki ennek hatására bujkálni, titkolózni kezd, s a helyzet megoldhatósága csak nehezebbé válik.
Igazi segítséget szakember (pszichológus, pszichiáter) adhat, emellett az anonim játékfüggők csoportja indíthatja el a beteget a gyógyulás útján - sorolja a lehetőségeket a pszichológus. A következményeket nem szabad elbagatellizálni, ugyanis a pszichés problémák súlyosbodása mellett fenn áll a veszélye, hogy a beteget az állandó pénzzavar uzsorakölcsön felvételére, vagy kriminális cselekedetekre sarkallja, így nem csak magát, hanem a családját is (élet)veszélynek téve ki.
A probléma meg is előzhető, illetve enyhíthető, például azzal, hogy a szerencsejáték szerelmesei saját keresetükhöz mérten meghatározott limitet állítanak fel, s csak annak határáig játszanak, de a játékszervezőt is terheli a felelősség súlya.
Az állami monopóliumban lévő Szerencsejáték Zrt. (bár játékai nem tartoznak a különösen veszélyes kategóriába) éppen ezért kiemelt figyelmet fordít a tájékoztatásra. A cég egy külön füzetben és a honlapján információkat, jó tanácsokat és tesztet tett közzé, továbbá telefonszámokat és honlapcímeket is, ahol szakszerű segítség kapható a káros játékszenvedély leküzdésére. Az interneten játszók számára további segítség a figyelmeztető és önkorlátozó funkciók beállítása. A Szerencsejáték Zrt. akkor is a felelős hozzáállásra kívánja ösztönözni játékosait, ha ezzel bizonyos bevételeket rövidtávon elveszít. Hosszabb távon viszont bízik abban, hogy a felelős magatartás társadalmi szinten kifizetődik.
A "Maradjon Játék!" szlogennel induló reklámkampányában a legszélesebb közvélemény szembesülhet azzal, hogy a játékszenvedély betegség, ami tönkreteheti a családi, baráti kapcsolatokat. Fontos, hogy a játék örömforrás, valódi játék maradjon, és ne a mindennapi életen eluralkodó, romboló szenvedély.