A gyermekjogi egyezmény célja, hogy aktív szerepvállalásra késztesse az államokat a gyermekek jólétének biztosításáért, továbbá összefogja a különböző nemzetközi jogi szerződésekben elszórtan felbukkanó gyermekjogokat. Az egyezmény kidolgozását Lengyelország 1979-ben, a Nemzetközi Gyermekév alkalmából kezdeményezte, s a munka 10 évig tartott. A kormányok mellett, az UNICEF és más nemzetközi szervezetek is aktívan részt vettek az egyezmény kidolgozásában. 1989. november 20-án, harminc évvel a Gyermekjogi Nyilatkozat után, az ENSZ Közgyűlése közfelkiáltással elfogadta a Gyermek Jogairól szóló Egyezményt, amelyet 1990. január 26-án megnyitottak aláírásra. Rekordidő, kevesebb, mint egy év alatt összegyűlt a hatályba lépéshez szükséges mennyiségű ratifikáció. Ma ez a világ legszélesebb körben elfogadott emberi jogi egyezménye, rendelkezéseit két kivétellel (USA és Szomália) a világ összes országa magára nézve kötelezőnek ismerte el. A Magyar Köztársaság Országgyűlése 1991. őszén ratifikálta a gyermekjogi egyezményt, amelyet az 1991. évi LXIV. törvénnyel hirdettek ki.

Megváltozott gyermeki státusz

Az egyezmény megváltoztatta a társadalomban a gyermek és a gyermekkor státuszát. Elvei és rendelkezései az eltelt két évtizedben gyakori hivatkozási alappá váltak a különböző társadalmi és politikai vitákban. Az egyezmény ösztönzőleg hatott új, a gyermekellátásra és a gyermekvédelemre vonatkozó szabályok és standardok megalkotására, a régi gyakorlatok újragondolására. Számos ország alkotmánya először erősítette meg, hogy a gyerekeknek is vannak jogai. Máig sokat vitatják az egyezmény egyik "forradalmi" alapelvét, miszerint a gyermekek véleményét a rájuk vonatkozó döntéseknél ki kell kérni.

A gyermekek jogainak érvényesítése érdekében történő összefogás számszerűsíthető eredményeket is hozott: az elmúlt években először csökkent 10 millió alá az öt év alatti gyermekek éves halandósági rátája.

Az egyenlőtlenségek csökkentése fontos cél

Ugyanakkor a világban körbenézve, még ma is számtalan módon sérülnek a gyerekek jogai. Látva az egyenlőtlenségeket a jogok érvényesülésében, a kiterjedt gyermekszegénységet a világban, az oktatás és nevelés gyakori kudarcait, világos, hogy további nehéz feladatok várnak a felnőttek társadalmára.

A tennivalók közül az UNICEF fontosnak tartaná, hogy csökkenjenek az országok közötti és az országokon belüli egyenlőtlenségek a gyermekek helyzetében és a különböző ellátásokhoz való hozzájutásban, a gyerekjogok jelenjenek meg a központi és a helyi költségvetésekben és a szociális programokban. Szükséges lenne az iskolákat és a településeket gyermekbaráttá tenni. Fokozni kellene az együttműködést a világméretű járványos betegségek, köztük az AIDS elleni küzdelemben és szükséges lenne az új technológiákat a gyermekek és jogaik védelme érdekében felhasználni. A gyermekek jogai érvényesülésének egyik kulcsa a felnőttek szemléletváltása, melyre a két évtized nem bizonyult elegendőnek, és világossá vált, hogy az egyezmény fényében szükséges társadalmi és kulturális értékeinket is felülvizsgálni.

'A gyermekkor az élet egyik legküzdelmesebb időszaka'

Az évforduló alkalmából induló gyermekjogi hónap programjairól szóló UNICEF sajtótájékoztatón jelen volt Rauh Edit esélyegyenlőségi szakállamtitkár és Ranschburg Jenő pszichológus is.

Rauh Edit szerint a gyermekek jogainak érvényesüléséhez mind az államnak és szervezeteinek, mind pedig a társadalomnak, a családoknak és egyéneknek is vannak kötelezettségei. Jelenleg még hiányoznak annak feltételei, hogy minden egyes gyermekből boldog állampolgár lehessen. Hangsúlyozta, hogy a gyermekjogok biztosításához a különböző szakpolitikákon túl esélyegyenlőségi politikára is szükség van, hiszen a gyermeki jogok speciálisak abból a szempontból, hogy a gyermekek nem tudják kellően képviselni saját jogaikat.

Ranschburg Jenő arról beszélt, hogy a gyermekkor az élet egyik legküzdelmesebb időszaka, s minden gyermek kiszolgáltatott, amíg meg nem nő, a boldog gyermekkor csak a felnőttek nosztalgiája. Elmondta, az elmúlt időkben drámaian csökkent a gyermekekhez köthető szakmák presztízse Magyarországon, ami egyúttal azt is jelzi, hogy valami zavar van a gyerekjogok értelmezésével kapcsolatban. „Az elmúlt húsz évben nagyon sok rossz dolog történt a magyar gyerekekkel, ők is áldozatai az átalakulásnak és a gazdasági, társadalmi válságnak" - fűzte hozzá a professzor. Alapvető problémának tartja továbbá, hogy gyakorlatilag megszűntek a gyerekközösségek, ami a gyerekek boldogságának egyik záloga. Ranschburg Jenő szerint a gyerekek csak gyerekszerető országban érzik jól magukat, Magyarország pedig nem az.

A gyermekjogok alakítják jövőnket is

A most induló, "20 év - 20 nap" programsorozattal az UNICEF Magyar Bizottsága szeretné elérni, hogy a közvélemény minél többféle és színesebb formában találkozzon a gyermekek jogaival.

"Számunkra a hónap sikerét az jelentené, ha ezentúl nem csak évfordulós események alkalmából jutna kiemelt figyelem a gyerekek jogaira, hanem mindannyian belátnánk, hogy többek között a gyermekjogok valóra váltása határozza meg azt is, milyen világban élünk majd pár év múlva." - mondta Kecskeméti Edit, az UNICEF Magyar Bizottság igazgatója.

A program egy dokumentumfilm sorozattal indul, amelynek keretében 4 este során a világ gyermekeinek helyzetéről forgatott angol nyelvű filmeket vetítenek a Vista Rendezvényközpontban. Később a gyermekek online tanácskozás keretében vitatják meg, ők hogyan látják jogaik és kötelességeik viszonyát. A döntéshozók felelősségére az UNICEF rongybaba programjának magyarországi adaptálásával hívják fel a figyelmet a szervezők. Számos szakmai rendezvényre is lesz, többek között a Szociális és Munkaügyi Minisztériummal, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériummal, a Magyar Pszichológusok Egyesületével illetve az Országos Gyermekegészségügyi Intézettel együttműködésben. Az eseménysorozat egyik érdekessége lesz a világ gyermekeinek helyzetéről szóló UNICEF jelentés különkiadása, amelynek bemutatására november 19-én, a jelentés nemzetközi premierjével egyidejűleg kerül sor Budapesten is.

Az UNICEF Magyar Bizottsága, akárcsak a nemzetközi szervezet, külön microsite-ot létesített a gyermekjogi hónap alkalmából. A program bemutatásán túl a látogatók megismerhetik, miért tartják kiemelten fontosnak a gyermekjogok biztosítását az UNICEF szószólói, többek között Mia Farrow, Ewan McGregor, Youssou N'dour és Claudia Schiffer és megtudhatják azt is, kik az UNICEF nemzetközi filmpályázatának győztesei. A gyermekek helyzetének megismerését gazdag képanyag segíti és itt olvashatók a legfontosabb gyermekjogi dokumentumok is.

(forrás: UNICEF Magyar Bizottság)