Huszonöt évvel ezelőtt a hidegháború még két részre osztotta a világot, és a nemzetgazdaságokat arra kényszerítette, hogy a mostani összegek többszörösét költség fegyverekre. A retorika igen harsány volt, a szóbeli ütközések gyakoriak, ugyanakkor viszonylag kevés tényleges konfliktus alakult ki. Amelyek mégis kitörtek, azokat a blokkokat vezető nagyhatalmak kiegyensúlyozott viszonya stabilan tartotta - olvasható a globusz.net cikkében.

A szocialista tábor dezintegrálódása, majd a Szovjetunió széthullása azonban drámaian megemelte a tényleges konfliktusok számát. Az új - középsúlyú - szereplők megpróbáltak behatolni az üresen hagyott pozíciókba. Míg 1972-1986 között a helyi konfliktusok száma nem haladta meg a harmincötöt, addig 1992-1993 között, vagyis alig két év alatt 45-50 új konfliktus pattant ki.

Az ezektől való félelem nem csak a nagyhatalmakat, de Dél-Ázsia és Latin-Amerika országait is arra készteti ma, hogy ismét fegyverkezzenek, és elsősorban csúcstechnológiával szereljék fel hadseregeiket.

A SIPRI adatai szerint egyébként a legtöbbet költő államok: az USA 2008-ban 607 milliárd dollárt szánt fegyverkezési programokra; ez a globális katonai kiadások 41,5 százaléka. Kína 84,9 milliárd, Franciaország 65,7 milliárd, Nagy-Britannia 65,3 milliárd és Oroszország 58,6 milliárd dolláros katonai büdzsével rendelkezik.

(forrás: RIA Novosztyi)

Használt katonai felszereléseket és fegyvereket gyűjtenek össze a nyugat-grúziai Szenaki támaszponton 2008 augusztus 25-én