A 2010-es választás a magyar pártrendszer jelentős változását hozta: a korábbi kvázi-kétpárti szerkezet megrengett, és össze is omlott - írja legfrissebb blogbejegyzésében Török Gábor. Az elemző megjegyzi: a Fidesz-KDNP az 1990 utáni választások legnagyobb szavazatarányával nyert, az ellenzéki oldalon két középpárt és egy meglepően erős kis párt keletkezett. „Három (1990, 1994, 2006) korábbi voksoláshoz hasonló, de 1998 után a második legalacsonyabb - a várakozásoknál azonban valamivel magasabb - első fordulós választási részvétel (64,3%) mellett egy 2+2+2 modell érvényesült: két régi és két új párt került a parlamentbe, s kikerült onnan két, húsz éve a törvényhozásban politizáló erő. A négy évvel ezelőtti választáshoz képest egyedül a a 400 ezer új szavazót szerző Fidesz ért el hasonló eredményt, az MSZP 1 millió 350 ezer szavazatot vesztett, a Jobbik (a MIÉP nélkül) 700 ezret nyert, az LMP pedig nulláról indulva 380 ezer szavazóval jelent meg. Miközben 2002 után a 2006-os választás szinte minimális változást hozott, most a választói illékonyság az egekbe emelkedett" - véli a politológus.

Mint török Gábor írja: a választás három nagy kérdése közül kettőre választ kaptunk: az MSZP megelőzte a Jobbikot, az LMP bekerült, az MDF nem. „A harmadik kérdés, a kétharmad ügyében is alapvetően helyesnek bizonyult a prognózis: valahol a határon lehet a végeredmény" - jegyzi meg az elemző.