Benyomultak az oroszok

Közvetlen háborús veszély alakult ki a Krím félszigeten, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök szombaton felhatalmazást kért és kapott a moszkvai parlament felsőházától arra, hogy az ukrajnai „társadalmi-politikai helyzet normalizálásáig” bevethesse az orosz fegyveres erőket a szomszédos országban.

Bár a bő egy héttel ezelőtti kijevi hatalomváltás óta nem érkeztek olyan hírek, amelyek oroszok elleni akciókról szóltak volna, az államfő arra hivatkozott, hogy az ottani rendkívüli állapotok miatt orosz állampolgárok, köztük a Krímben állomásozó fekete-tengeri flotta tagjainak élete kerülhet veszélybe Ukrajnában. Moszkvában jelezték, hogy a felsőházi határozat nem jelent feltétlenül beavatkozást, csak ennek lehetőségét teremti meg.

A krími beszámolókból viszont az derül ki, hogy gyakorlatilag már orosz fegyveresek ellenőrzik az Ukrajnán belül autonóm köztársasági státuszt élvező kétmilliós, orosz többségű régiót. Az ukrán hadsereg és a flotta több bázisát orosz egységek vették blokád alá, az ott állomásozó katonák lefegyverezésére is kísérletet tettek. A krími kormány új, a múlt csütörtökön a parlament fegyveresek által megszállt épületében megválasztott elnöke, Szergej Akszjonov azt közölte, hogy a félszigeten szolgáló ukrán katonák tömegével biztosítják támogatásukról őt és az autonóm köztársaság oroszbarát vezetőségét.

A moszkvai sajtóban annak is híre ment, hogy átállt az oroszok oldalára az ukrán hadiflotta vezérhajója. Kijevben tagadják ugyan ezeket az értesüléseket, de figyelemre méltó, hogy alig egy nappal a kinevezése után már le is váltották az ukrán haditengerészet új parancsnokát, Gyenyisz Berezovszkij ellentengernagyot, sőt az ügyészség eljárást is indított ellene. A kijevi vezetők szerint az alkotmányellenesen krími miniszterelnökké választott Akszjonov ugyanis tegnap bejelentette a régió önálló hadiflottájának létrehozását, Berezovszkijt nevezte ki annak parancsnokává, ő pedig a Krím népére esküdött fel.

Azonosító jelzés nélküli egyenruhát viselő fegyveresek már a múlt hét végén megjelentek a krími fővárosban, Szimferopolban és a fekete-tengeri flottának is otthont adó Szevasztopolban, de akkor még nem volt egyértelmű, hogy az új kijevi kormányzatnak ellenálló, helyi önvédelmi egységekhez vagy külső erőkhöz tartoznak-e. Az Orosz Egység nevű pártot is vezető Akszjonov – aki maga kért segítséget Putyintól „a béke és a nyugalom biztosításához” – elismerte, hogy vannak orosz katonák a félszigeten.

Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfő szerint számuk hatezerre tehető, bár az nem egyértelmű, hogy az eleve ott állomásozó flottán kívül milyen egységek érkeztek még oda. Kijevben vasárnap összeült a parlament, s a rada felszólította Putyint, hogy ne vessen be orosz katonákat Ukrajnában, a fekete-tengeri flotta egységeit pedig vezényeljék vissza a támaszpontjukra. Olekszandr Turcsinov ideiglenes elnök „agressziókísérletnek” nevezte a történteket, és elmondta, hogy kapcsolatba akart lépni az orosz vezetőkkel, de sem Putyinnal, sem Dmitrij Medvegyev miniszterelnökkel nem tudott beszélni. Így az állami duma elnökénél, Szergej Nariskinnél tiltakozott.

A hadsereget és a flottát teljes készültségbe helyezték, és elrendelték a tartalékosok, azaz a 40 évesnél fiatalabb férfiak mozgósítását is. Kijev egyszersmind külföldi segítséget kért, egyebek közt az ENSZ-től, a NATO-tól, az EU-tól és az ország biztonságát garantálni hivatott 1994-es budapesti memorandum nyugati aláíró államaitól, az USA-tól, valamint Nagy-Britanniától. Még szombaton Barack Obama amerikai elnök másfél órás telefonbeszélgetést folytatott Putyinnal, aki a hivatalos moszkvai álláspontot megismételve azt mondta neki, hogy Ukrajnában szélsőségesek fenyegetik az oroszokat.

A Krímben lapzártánkkor feszült volt a helyzet, és megfigyelők attól tartanak, hogy ez átterjed az ugyancsak jórészt orosz ajkúak lakta keleti országrészbe is. E térség több városában rendeztek a hét végén megmozdulásokat az új kijevi kormányzat ellen, számos más ukrajnai településen viszont az orosz beavatkozás miatt tiltakoztak. Moszkvában két demonstráció is volt: az egyiken a parlamenti felsőház döntését támogatók vettek részt – a hivatalos adatok szerint húszezren –, míg a másikon a beavatkozás ellenzői, akik közül több mint 360-at előállítottak a rendőrök.

Az orosz beavatkozás ellen világszerte rendeztek tiltakozó megmozdulásokat, így Budapesten is az orosz nagykövetség előtt.

Putyin állj! – a Majdanon tüntet a kijevi tömeg
Putyin állj! – a Majdanon tüntet a kijevi tömeg
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.