Krími háború fenyeget
Utóbbit, a katonai gépek által is használt légikikötőt a hírek szerint mintegy háromszáz fős, jól felszerelt egység bénította meg, Szimferopolban viszont mindvégig zavartalan volt a forgalom. Kora esti hírek szerint az ottani terminálból el is kezdtek kivonulni a fegyveresek, akik állítólag azért mentek oda, mert hírét vették, hogy ukrán deszantosok landolhatnak az orosz többségű és az alig egy hete hatalomra került új kijevi kormányzatnak ellenálló Krímben.
Egyes jelentések arról szólnak, hogy Oroszországból érkezett különleges egységek hajtották végre a tegnap hajnali akciót, mások szerint viszont a helyi „önvédelmi erők” önkéntesei, köztük az ottani rendfenntartó egységek tagjai vettek részt benne. Arszen Avakov ukrán belügyminiszter mindenesetre „fegyveres beavatkozásnak és megszállásnak” minősítette a történteket, és úgy vélekedett, hogy mindaddig, amíg nincsenek összecsapások, a diplomatáknak kell rendezniük a helyzetet.
Andrij Parubij, a nemzetbiztonsági és védelmi tanács nemrég kinevezett titkára is a Kremlt gyanítja a történtek mögött, és közölte: egy közvetlen orosz agresszió esetén „megfelelő lépéseket” tesznek az ukrán fegyveres erők. Olekszandr Turcsinov ideiglenes ukrán elnök pedig esti televíziós beszédében azzal vádolta meg Moszkvát, hogy orosz csapatokat küldött a Krím félszigetre, hogy így provokáljon fegyveres konfliktust. Ezzel pedig a Krím elfoglalása lenne Oroszország célja.
A Moszkva elleni gyanút erősítette, hogy orosz harci helikopterek raját látták leszállni Szevasztopolban, ahol egy orosz hadihajó lezárt egy öblöt, megbénítva az ukrán határőrség hajóforgalmát, egy határőrlaktanyát pedig a fekete-tengeri flotta járműveiből tartottak megfigyelés alatt. Az orosz flotta képviselője azonban azt közölte, hogy nincs közük a fegyveres akciókhoz, csak intézkedéseket tettek a Szevasztopolban élő tengerészek és családtagjaik biztonságának megerősítésére.
A moszkvai külügyminisztérium jegyzékben tagadta azokat a kijevi vádakat, amelyek szerint a fekete-tengeri flotta egységeinek mozgása nemzetközi szerződést sértene, és elutasította az ukrán külügyminisztérium azonnali párbeszédet sürgető felhívását is, mondván: mindaz, ami a Krímben történik, az ukrán belpolitikai folyamatok következménye. A kijevi parlament csak „lehetséges” külső beavatkozást emleget abban a határozatában, amelyben kezdeményezi az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását a krími események megvitatására, és konzultációt kér az 1994-es budapesti memorandumot aláíró államoktól, Oroszország mellett az USA-tól és Nagy- Britanniától.
Ez a dokumentum az atomfegyver-mentességért cserébe garanciát nyújt Ukrajna területi épségének megőrzésére. Nem támogatna egy orosz katonai beavatkozást a megbuktatott ukrán államfő sem, de úgy véli, Moszkva nem szemlélheti kívülállóként az ukrajnai eseményeket. Viktor Janukovics tegnap a dél-oroszországi, Don menti Rosztovban tartott sajtótájékoztatóján egyebek között kijelentette: meg kell őrizni Ukrajna területi egységét, és a Krímnek is az országhoz kell tartoznia, igaz, széles körű autonómiával. Mint közölte, változatlanul Ukrajna legitim elnökének tartja magát, és nem menekült el, hanem azért hagyta el hazáját, mert a saját és hozzátartozóinak élete került veszélybe.
Az új kormányzatot nem ismeri el, szerinte azt „nacionalista, fasisztoid suhancok” segítették hatalomra. Vlagyimir Putyin orosz elnökkel egyelőre csak telefonon beszélt, de amint lehetőség lesz rá, személyesen is találkoznak – mondta. Alekszej Kudrin volt orosz pénzügyminiszter ugyanakkor azt mondta, hogy Moszkvának nem kellene „túlságosan támogatnia” a leváltott ukrán elnököt, a duma néhány „spontán és kapkodó intézkedése” pedig nyugtalanítja. A Putyin bizalmát is élvező politikus alighanem arra utalt, hogy –mint arról a Kommerszant beszámolt – a moszkvai parlamentben felvetődött javaslatok értelmében nemcsak az orosz állampolgárság megszerzését könnyítenék meg a krímiek számára, hanem leegyszerűsítenék azt az eljárást is, amellyel új területeket lehet Oroszországhoz csatolni.
