Társadalompolitikai szempontból a legnagyobb hatású per zárult le – igaz, nem jogerősen – Nyíregyházán, a helyi Huszár-telepen működtetett iskola ügyében.

A törvényszék kimondta, hogy a korábban káros elkülönítés miatt bezárt, majd a fideszes önkormányzat által noszogatott görög katolikus egyház által újraindított iskolában a származásuk alapján különítik el a gyerekeket. A per nem csak a telepi iskolába járó cigány gyerekeket érinti, akiknek – miként azt nemzetközi és hazai kutatások sokasága igazolja – elkülönítve esélyük sem marad arra, hogy akár csak a középiskolát elkezdjék, így eleve reménytelen életre lesznek ítélve.

Az eljárás valódi tétje az volt, van-e elég erő és emberség ahhoz, hogy az állammal és az egyházzal szemben is az igazság és a gyerekek nagyon is világosan kimutatható érdekei mellett ki lehessen állni. A válasz egyelőre megnyugtató – és már nem először, hiszen egyre több perben mondják ki a szegregáció jogellenességét.

Most már kijelenthető: az sincs rendben, ha egyház szegregál. És az sincs, ha a központosítást az esélyegyenlőség jelszavával igazoló állam teszi ezt. Mert ne feledjük: Balog Zoltán humánminiszter az iskola megmaradásáért szállt síkra, ahol szerinte nem szegregáció, hanem felzárkóztatás zajlik.

Balog Zoltán, amikor lapunk azt írta, hogy támogatja a szegregációt, pert indított szerkesztőségünk ellen. E helyütt, immáron bírósági ítélettel felvértezve, de még inkább igazunk tudatában állítjuk: Balog Zoltán kiállásával támogatja a szegregációt. Balog Zoltán református lelkész, Orbán Viktor lelki társa, humánminiszter, vagyis a közoktatásért is felelős tárcavezető helyénvalónak tartja azt, hogy cigány gyerekeket elkülönítve oktassanak.