A fény szerepe elengedhetetlen a mindennapi egészségünkhöz. A látható fény tartománya szükséges a látás folyamataihoz is: a megfelelő színérzékeléshez és az éleslátáshoz is. A látható fény tartományába tartozik még az ún. türkizkék fénytartomány. Ez a tartomány felel olyan fiziológiai jelenségekért, mint a pupilla összehúzó reflexe. Ez védi meg a retinát a túl erős fény ellen.

A látható fény hullámhossztartományán belül (≈ 750 nm–400 nm-ig) egy új megközelítés értelmében léteznek hasznos és káros fények is. Itt most nem a klasszikus UV-sugárzásról beszélünk, hanem az ultraibolya sugárzás és a látható fény határmezsgyéjén elhelyezkedő fényekről: az ibolyakék fényről (≈ 435 nm) és a türkizkék fényről (≈ 470 nm). Ebben az új felfogásban az ibolyakék fény a szemre káros fény, míg a türkizkék fény már a hasznos fény kategóriájába tartozik. A látható fény hasznosnak nevezett tartománya az ún. alacsony energiájú látható fény, míg az UV-sugárzás hullámhossztartománya felé közeledve a látható fény ibolyakék tartományát már nagy energiájú látható fénynek nevezzük. És éppen ez teszi károssá.

A behatoló fény

A bőr mellett az emberi szem az egyetlen emberi szerv, amelybe a látható optikai fény (sugárzás) behatol, és ott akár károsodást is okozhat. A szem legfényérzékenyebb része, az ideghártya, többszörös szűrő mögött helyezkedik el. Nevezetesen a szaruhártya, a csarnokvíz, a szemlencse és az üvegtest mögött. Sajnos azonban ez a „szűrőrendszer” sem képes az ideghártyát megvédeni a nagy energiájú ibolyakék fénytől, ami súlyosan károsíthatja a retinasejteket. Közismert tény, hogy a szürke hályog (cataracta) egyik kiváltó oka az UV-sugárzás. Egyre gyakrabban hallunk azonban az időskori makuladegenerációról, az AMD-ről, amely betegség a fejlett országokban mára a látás elvesztésének leggyakoribb oka. Jelen pillanatban az AMD nem gyógyítható, bizonyos esetekben a retinakárosodás és ezáltal a látásvesztés folyamata mindössze lassítható. Feltehetőleg az időskori makuladegeneráció kialakulásában jelentős szerepe lehet a nagy energiájú ibolyakék sugárzásnak is.

Hol találkozunk a nagy energiájú ibolyakék fénnyel?

Gyakorlatilag mindenhol jelen van. A szabadban a nap egész évben süt, ebben az esetben függetlenül az időjárástól sugározza az ibolyakék fényt. Még a felhős, csapadékos időjárás sem jelent védelmet. Ha bemegyünk? Sajnos beltérben is jelen van. A hagyományos izzókat felváltották a kompakt fénycsövek, amelyek fényösszetételében (spektrumában) jelentős az ibolyakék fény aránya. Talán a viharos gyorsasággal terjedő LED fényforrások jelentik a legnagyobb veszélyt. A fehér színű LED spektrális eloszlásában a csúcs 440– 450 nm között van, tehát a nagy energiájú ibolyakék hullámhossz tartományával csaknem egybeesik. LED fényforrásokkal nemcsak világítunk, hanem a számítógépek, okostelefonok, sőt, a korszerűnek mondott tévékészülékek kijelzőjében is találkozunk vele.

Az ibolyakék fény ellen tehát ajánlatos mindig védekezni. Különösen ajánlott a 10 éves kor alatti gyermekek és a 45 évesnél idősebb emberek számára. Sajnos az idősek esetén előforduló AMD-betegségben szenvedők száma évről évre növekszik. Egyes becslések szerint napjainkban mintegy 100 millió embert érint, de pl. 2020-ra 120 millió ember látását fogja veszélyeztetni. A világ vezető szemüveglencse-gyártói ezért az utóbbi időben egymás után jelentetik meg speciális védőrétegeiket. Ezek a lencse felületén a tükröződésmentes (antireflexiós) felületkezeléssel kombinálva gátolják meg a káros kék fény közvetlen szembe jutását. Ezeket a lencséket nevezik blueblockereknek. Fontos, hogy a szemüveglencse mindkét oldalán (az elülső és a szem felőli, hátsó oldalán) megfelelő felületkezelés legyen. Elengedhetetlen a jó minőségű napszemüvegek használata is. A fényforrások esetén pedig megfelelő nagyságú távolság tartása javasolt.