Új hatalom Kijevben
A parlament szombaton határozatban állította vissza az elnöki jogkört korlátozó, 2004-es alkotmány hatályát, menesztette Viktor Janukovics államfőt, és május 25-ére elnökválasztást írt ki, ügyvivő államfővé pedig a parlament frissen megválasztott elnökét, a Julija Timosenko volt kormányfő mögött álló Batykivscsina (Haza) pártot képviselő Olekszandr Turcsinovot nevezték ki.
Janukovics leváltásáról arra hivatkozva döntöttek, hogy az elnök, aki elmenekült Kijevből, nem képes eleget tenni kötelességeinek. Ő egyik tanácsadója útján közölte: törvénytelennek tartja a határozatot, mivel munkalátogatáson van Harkovban, ahol tegnap kongresszust tartottak a keleti és déli országrész képviselői, vagyis a leváltott államfő támogatói. Janukovics államcsínynek minősítette a Kijevben történteket, az ellenzéket pedig banditáknak nevezte.
A törvényhozás az elnök után annak embereit is rohamtempóban igyekezett kiiktatni a hatalomból. Leváltották például Viktor Psonka főügyészt, Leonyid Kozsarát, a külügyi tárca vezetőjét, valamint az oktatási és az egészségügyi minisztert. A belügyi tárca élére a már korábban menesztett Vitalij Zaharcsenko helyére ügyvezetőként a Batykivscsinához tartozó Arszen Avakovot nevezték ki, a belbiztonsági szolgálat felügyeletével a Vitalij Klicsko vezette UDAR párt honatyáját, Valentin Nalivajcsenkót bízták meg, a védelmi minisztérium irányítása pedig a nemrég lemondott vezérkari főnök, Volodimir Zamana kezébe került.
A kormányfő személyéről várhatóan kedden döntenek. A posztra a börtönből a parlament határozatával szombaton kiszabadított volt miniszterelnök, Julija Timosenko tűnt a legesélyesebbnek, ám ő jelezte, hogy nem pályázik a posztra, amelyre így a várakozások szerint egyik fő szövetségese, Arszenyij Jacenyuk, vagy az ellenzékkel együttműködő független parlamenti képviselő, a milliárdos Petro Porosenko kerülhet.
A tegnapi ülésszak lezárása előtt, a hatalom átvételét követő első döntéseinek egyikével a parlament érvénytelenítette a 2012 júliusában elfogadott nyelvtörvényt. Ez engedélyezte a kétnyelvűséget azokban a régiókban, ahol egy nemzeti kisebbség legalább a lakosság tizedét adja. A tegnapi határozat, amelyet már bírált az orosz parlament, formai kifogásokra hivatkozik, ám valószínű, hogy főként az Ukrajnában élő orosz kisebbség ellen irányul, és meghozatalában komoly szerepet játszott a radikális nacionalista erők nyomása.
A tüntetések központjában, a kijevi Függetlenség terén, a Majdanon ugyanis kitartanak a tiltakozók, és a Pravij Szektor (Jobboldali Szektor) nevű szélsőséges szervezet már bejelentette: nem is készül távozni onnan. Maradásra biztatta a demonstrálókat Timosenko is, aki szombati kiszabadulása után fogva tartásának helyszínéről, egy harkovi kórházból egyenesen a Majdanra utazott, és beszédet intézett a megmozdulás résztvevőihez. Útra kelt a megbuktatott kormányzat vezetőinek egy része is. Egyes hírek szerint el akart repülni a kelet-ukrajnai Donyeckből Janukovics is, de chartergépét nem engedték felszállni a határőrök.
Psonka volt főügyész és az egykori adóügyi miniszter, Olekszandr Klimenko ellen elfogatóparancsot adtak ki, mert amikor szintén a donyecki repülőtéren feltartóztatták őket, fegyveresek – valószínűleg a testőreik – tüzet nyitottak, hogy el tudjanak menekülni. A megbízott főügyész bejelentette: igyekeznek megakadályozni, hogy elhagyják az országot azok a volt funkcionáriusok, akiket felelősnek tartanak az elmúlt napok – eddig 82 emberéletet követelő – véres összecsapásaiért. Azok ellen pedig, akik már külföldön vannak, tömeggyilkosság vádjával adnak ki nemzetközi körözést.
Turcsinov ügyvivő államfőként először közzétett üzenetében úgy nyilatkozott, Ukrajna javítani igyekszik kapcsolatait Oroszországgal, de fő célja az európai integráció. Moszkva ugyanakkor konzultációra hazahívta kijevi nagykövetét, Szergej Lavrov külügyminiszter pedig amerikai kollégájával, John Kerryvel folytatott telefonbeszélgetése során a pénteken, nyugati közvetítéssel kötött megállapodás megszegésével vádolta Janukovics ellenfeleit. Szintén telefonon tárgyalt az ukrán helyzetről, egyebek közt az ország területi egységének megőrzéséről Vlagyimir Putyin orosz államfővel Barack Obama amerikai elnök és Angela Merkel német kancellár is.
