A holland diplomácia vezetője „nagyon jónak” nevezte a kérdést, majd megválaszolatlanul hagyta. Korodi Attila, a bukaresti képviselőház külügyi bizottságának elnöke szerint a képlet egyszerű: a schengeni csatlakozás továbbra is esélytelen. Legalább annyira, mint 2011 szeptemberében volt, amikor a holland kormány megvétózta Románia és Bulgária felvételét a határellenőrzéstől mentes övezetbe.

Szintén Hága ellenkezésén múlt a kérdés újbóli napirendre tűzése. Ez még a szélsőjobboldali, bevándorlásellenes Szabadság Párt támogatásával kormányzó első Rutte-kormány idején történt. Közben Hollandiában előre hozott választásokat tartottak, és Mark Rutte 2012 novemberében megalakult második kormányában már a Munkáspárt is részt vesz.

A román közvélemény érthető módon arra várt a választ a Bukarestbe látogató munkáspárti külügyminisztertől, hogy változott-e a holland kormány álláspontja. Timmermans hahotázásából ilyesmi éppenséggel nem derült ki.

Biztosította Romániát, hogy Hollandia tárgyszerűen kezeli a kérdést, „ahogy eddig is”, és tisztességesen megvizsgálja, „adott területeken” teljesültek-e a feltételek. Arra már nem tért ki, hogy mely területen és milyen eredményeket várnak Bukaresttől. Titus Corlatean román külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Románia számára legitim törekvés a schengeni csatlakozás, hiszen az ország évekkel ezelőtt teljesítette a taggá válás technikai követelményeit.

Hozzátette, hogy nem lát összefüggést az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus és a schengeni csatlakozás között. A román sajtó szerint azonban aligha véletlen, hogy a holland külügyminiszter látogatására alig egy héttel azután került sor, hogy az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta – az említett mechanizmus keretében – a román igazságügyről készült legújabb jelentését.

Bukaresti tárgyalásain Timmermans erre is kitért, de konkrétumok említése nélkül mindössze annyit mondott, hogy a jelentés „biztató elemeket tartalmaz”, ezekről a kormánya „szigorú, de korrekt” elemzés után nyilvánosságra hozza az álláspontját. Korábban Hollandia két pozitív igazságügyi jelentéshez kötötte Románia és Bulgária tagfelvételét.

– Úgy érzékelem, hogy Hollandia hangvétele enyhült Romániával kapcsolatban, de nem vonnék le ebből messzemenő következtetéseket a schengeni csatlakozást illetően. Az északi országok, a Benelux államok és Németország folyamatos bukaresti egyeztetéseiből arra következtetek, hogy ha Hága be is adja a derekát, akad majd egy másik „szolgálatos”, amely megvétózza a román–bolgár felvételt. Bár tévednék, de nem hiszem – értékelt lapunk kérésére Korodi Attila. Emlékeztetett, hogy néhány éve Franciaország volt hangosabb Hollandiánál. Nem nyomnak túl sokat a latban az európai pártcsaládokon belüli „baráti” kapcsolatok sem.

A képviselőház külügyi bizottságának elnöke szerint bárki számára egyértelmű, hogy a román igazságszolgáltatás évről évre jobban teljesít. – A nyugati országoknak azonban továbbra is érdekük, hogy sakkban tartsák Romániát és Bulgáriát. Ezzel azt üzenik a saját közvéleményüknek, hogy éberek, és nem engedik, hogy a klasszikus Nyugatot „leterhelje” Kelet-Európa – húzta alá Korodi. Úgy vélte, hogy a jelen legi viszonyok mellett évekbe telhet még a csatlakozás. Hacsak nem következik be külpolitikai téren valami nagyszabású fejlemény, például egy konfliktus, amely miatt az EU-tagállamok úgy érezhetnék, hogy fontos összezárni.

Egyetlen tekintetben mégis történt elmozdulás. Timmermans Bukarestben leszögezte, a tőke és a személyek szabad áramlása az Európai Unió alapvető értéke, amely nem változtatható meg. – Ha megváltoztatnánk, ezzel azt a gazdaságfejlesztési modellt cserélnénk le, amely Hollandiát annyira sikeressé tette – érvelt. Nem titkolta, hogy a holland munkaerőpiac „tönkretételében”, a bérek leszorításában „a kelet-európai dolgozókat szállás- és ellátási költségek ürügyén valósággal kiraboló” holland munkaadók játsszák a főszerepet.