„Praktikus szempontok alapján” ugyanazon a napon kellene megtartani az országgyűlési és az európai parlamenti választást – vélték tavaly még fideszes körökben is, de nem a józan ész győzött. Áder János államfő – aki mellesleg a minél rövidebb kampány híve – úgy határozott, hogy idén tavasszal kétszer nyissanak ki a szavazókörök. Már ha tényleg ő döntött, mert kormánypárti politikusok már jóval korábban kifecsegték: április 6-án szavazunk.

Pedig ha egyszerre rendeznék meg a két választást, az sokkal olcsóbb lenne, és lényegesen többen voksolnának az EP-listákra, mert a részvételi arány legutóbb – 2009-ben – annak ellenére is alig haladta meg a 36 százalékot, hogy Orbán Viktor az akkori kormányról szóló bizalmi szavazásról beszélt. S ami szintén nem közömbös: nem kellene az országra két menetben is rázúdítani a kampányt.

A politika azonban felülírta az ésszerűségi megfontolásokat. A Fidesznek ugyanis az kedvez, ha a lehető legkorábban tartják az országgyűlési választást, mert az ellenzéknek annyival is kevesebb időt ad, hogy rendezze a sorait. Ha pedig a kormányoldal nyerne áprilisban, könnyedén arathat akár kiütéses győzelmet is május 25-én, mert régi tapasztalat: a választók az erősebbhez húznak. Ez pedig kommunikációs szempontból sem jönne rosszul az őszi önkormányzati választáson, hiszen mindjárt két sikertörténetre hivatkozhatnának.

Más kérdés, hogy a jelenlegi többség – bár a közvélemény-kutatási adatok nem ezt valószínűsítik – akár bukhat is az első megmérettetésen. Akkor az államfő döntése rájuk üt vissza. Rövid távon viszont biztosan csak hozadéka van a szombaton bejelentett köztársasági elnöki határozatnak: pár napig erről szól a közbeszéd, és nem a botrányos moszkvai atomüzletről.