Össztűz a paksi bővítésre
Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin megállapodása értelmében a háromezermilliárd forintos orosz hitelből, döntően orosz cégek kivitelezésében megépülő blokkokkal Paks Európa áramtermelő központjává, Magyarország pedig a régió energiaexportőrévé válik. A gigantikus beruházásról szóló egyezség körülményei és feltételei átláthatatlanok, ezek tisztázására az ellenzéki pártok a parlament elé vinnék az ügyet.
Az MSZP az Országgyűlés rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezi, s azt ígéri, győzelme esetén felülvizsgálja a szerződést,mert ilyen horderejű témában a társadalom háta mögött nem lehet döntést hozni. Mesterházy Attila elnök szembesítette Orbánt egy 2008-as nyilatkozatával, melyben a kormányfő – akkor még ellenzéki vezetőként – arról beszélt, hogy Magyarországon puccs van, a magyar kormány puccsot hajt végre a népe ellen, mert hosszú távra titkosított szerződést köt Oroszországgal az energia kérdésében.
Az MSZP és az Együtt–PM Paks ügyében népszavazást kezdeményez. A Demokratikus Koalíció rendkívüli parlamenti vitanapot javasol hétfőre a paksi bővítésről, az LMP pedig a megállapodás szövegének nyilvánossá tételét követeli. Az is kiderült tegnap, hogy a paksi projekt szupertitkos munkabizottságát vezető Lázár János félreértelmezte az uniós álláspontot, amikor kedden a brüsszeli teljes jóváhagyásról beszélt.
Kész tényként jelentette be, hogy a projekt Brüsszel teljes jóváhagyását élvezi, és az óriásberuházásra nem kell tendert kiírni. Ehhez képest brüsszeli tudósítónknak Sabine Berger, az Európai Bizottság energiaügyekben illetékes szóvivője elmondta: nem tettek olyan nyilatkozatot, hogy a magyar hatóságoknak kell vagy nem kell tendert kiírniuk az atomprojektre. Hozzátette: Magyarország valóban ismer tette a megállapodástervezetet az Euratom-szerződés keretében Brüsszellel, de ez az eljárás csak olyan technikai részletekre szorítkozik, mint a biztonság vagy a békés felhasználás, azaz a finanszírozás és a közbeszerzés ügyét nem érinti.
A lapunk által megkérdezett szakértők szerint a megállapodás ezer sebből vérzik: finanszírozása homályos, és félő, hogy a nyakunkon marad a megdráguló paksi áram. Arról nem is beszélve, hogy az elengedhetetlen járulékos beruházások 1500 milliárd forintos számlája is az adófizetőkre hárul. Moszkvától való függésünk pedig erősödik.
