Hullámvasúton a tőzsde
Január és november között 2180 milliárd forintos forgalmat bonyolítottak a parketten, ami több mint öt százalékkal, 120 milliárd forinttal marad el az előző év hasonló időszakának 2300 milliárdos forgalmától. (Az éves forgalmi adatokról csak a zárás után, januárban ad számot a BÉT). A világ nagy irányadó börzéin – Dow Jones, Nikkei, FTSE – rendre történelmi csúcsokat döntöttek, a hazai mutató azonban a jelenlegi 18 400 pontot sem elérő szinttel kétszáz pontot sem erősödött. A Budapesti Értéktőzsdén a BUX rekordját még 2007. július 31-én regisztrálták, akkor 30 132 pontig kúszott fel az index.
A napi átlagforgalom 9,8 milliárd forintot tett ki a részvényszekcióban, miközben tavaly még 9,9 milliárdos átlagról adhatott számot a BÉT vezetése. Nyári Zsolt, a KBC Securities vezető üzletkötője szerint a folyamatos visszaesés miatt szemléletesebb a válság előtti időszakkal összevetni a helyzetet. Nem egy olyan hónap volt, amikor a napi átlagforgalom a 16-18 milliárd forintot is elérte. Szerinte az utóbbi években a magánnyugdíjpénztárak eltűnése jelentette a legnagyobb csapást az üzletmenetre.
A kötelező kasszák bonyolították az üzletek 30 százalékát, ám kilépésükkel együtt több olyan szereplő is távozott a budapesti parkettről, akik forró pénzeket – például napon belüli üzletekre fordított forrásokat – hoztak oda. Aktivitásuk csökkentése azzal magyarázható, hogy nekik kell a nagy likviditás, a nagyobb forgalom, ha ez visszaesik, akkor jelenlétüket is mérséklik. A forgalom élénkítése érdekében a BÉT persze próbál lépéseket tenni.
Az év végén bevezették a Xetra kereskedési rendszert, így már a külföldiek is közvetlenül érhetik el a magyar tőzsdét és a részvényeket. A tőzsde vezetése abban bízik, az új kereskedési rendszer révén élénkülhet a forgalom – a piaci szereplők egy markáns része azonban ebben már nem annyira biztos.
Nyári Zsolt is úgy fogalmazott lapunknak: a forgalomcsökkenés problémájára valószínűleg nem lesz gyógyír a Xetra. Nagyobb segítség talán – jegyezte meg Pintér András, a Budapest Alapkezelő régiós részvénybefektetésekért felelős portfóliómenedzsere –, hogy a Magyar Nemzeti Bank három százalékra vitte le az alapkamatot. A bankbetétek tulajdonosai közül sokan ezért más, nagyobb hozamot ígérő megtakarítási formákat keresnek. A bátrabbak között talán lesznek olyanok, akik – akár közvetlenül, akár befektetési alapokon keresztül közvetve – a tőzsdén találják meg a megoldást pénzük egy részének elhelyezésére.
A tőzsdén egy ideje – a forgalmat tekintve – minden az OTP Bankról szól: a pénzintézet részvényeire napi átlagban több mint ötmilliárd forintnyi üzletet kötöttek. Ez elképesztően nagy súly: a teljes napi átlagos kereskedés több mint a felét a legnagyobb magyar hitelintézet viszi el. A második legkeresettebb részvény a Richter volt, napi átlagban 1,6 milliárd forinttal. A Mol a harmadik helyre futott be 1,3 milliárddal, míg a Magyar Telekomból átlagosan kevesebb mint 700 millió forintnyi üzlet jött össze.
Bár nem a mostani a legfényesebb időszak, november 26-ra azonban mindentől függetlenül büszke lehet a magyar tőkepiac: 75,36 milliárd forinttal ez volt legnagyobb forgalmú nap az idén. Ennek magyarázatát sem kell nagyon keresni. Ekkor súlyozták át az MSCI indexet, és került be a mutatóba a Richter, míg a Magyar Telekomot kivették onnan. (Ezt az indexet követi a legtöbb befektető és befektetési alap, így összetételének változtatása rendszerint jelentős hatással van a részvénypiacokra.) A történtek jól láthatóak a forgalmi statisztikákon is: csak ezen a napon a Richter papírjaiból 49,1 milliárdnyi cserélt gazdát a piacon. Az OTP Bank „fekete napja” július 19-hez köthető. Ezen a pénteken hozták nyilvánosságra, hogy Csányi Sándor, a hitelintézet vezére közel 7,8 milliárd forintnyi OTP-részvénytől szabadult meg. Több sem kellett a befektetőknek: az okok találgatása közepette 36,1 milliárdnyi OTP-t adtak-vettek – a papír árfolyama óriásit zuhant.
A forgalom alapján ugyan az OTP vitte el az első helyet, ám Nyári Zsolt és Pintér András, a Budapest Alapkezelő régiósrészvény-befektetésekért felelős portfóliómenedzsere is úgy véli, ez az év a gyógyszergyáraké volt a hazai parketten. Szinte folyamatosak voltak a történések körülöttük. Azon túl, hogy a Richter visszakerült az MSCI indexbe, tizedelte a részvény értékét, hogy a kisbefektetők könnyebben tudjanak üzletet kötni vele. Ez mindkét szakértő szerint valóban jótékony hatással volt a papír árfolyamára. A legutóbbi hírek szerint pedig a gyógyszergyár Brazília felé is nyit, de a kínai és indiai növekedési lehetőségei is kiválóak – mondják. Ez a jegyzésen is meglátszik, hiszen az évet – a tizedeléssel visszaosztva – 3620 forinton kezdte a cég, míg most 4400 forint közelében zajlik a kereskedés.
Az Egisre is volt miért figyelni, hiszen a többségi tulajdonos, a Servier szeptemberben bejelentette, hogy a 49 százaléknyi maradék részvénycsomagot is megvenné, s kivezeti a piacról a vállalat papírjait. A kivásárlási ár 28 ezer forint volt. Ez pedig igencsak tisztes bónusz ahhoz képest, hogy az év 17 ezer forint körüli áron kezdődött.
Ám a gyógyszergyárakon elérhető nyereség jóval elmarad az év legnagyobb áremelkedését produkáló Danubiusétól és a TVK-étól. A szállodaipari társaság részvényeit december közepén 5100 forint közelében adták-vették, ami közel 70 százalékkal haladja meg az év eleji nyitóárat. Az persze más kérdés, hogy a cég piacán alig van forgalom –jegyezte meg Pintér András. A TVK esetében pedig a 110 százalékos áremelkedés leginkább a főtulajdonos Molnak volt jó: a cégnek mindössze öt százaléka forog ugyanis a parketten, minimális forgalom mellett.
