Bächer Iván: Molnár Ferenc

Sokat szeretek írásai közül. Sokat újságírásai közül. És szeretem őt magát, a figuráját is. Már az életútja is szép: az élet császárától a végére egy megtört, beteg öregemberig ível.

A pesti reformátusok után Budapesten, Genfben, majd Párizsban tanult, de nem végzett sehol; tizennyolc éves korában, 1896-ban hírlapírónak szegődött a kor legszínvonalasabb lapjához, a Vészi József szerkesztette Budapesti Naplóhoz. 1906-ban feleségül vette a főszerkesztő legkisebbik lányát, Margitot. Egy évre rá gyermekük született, Márta. Egy hónapra rá jelent meg A Pál utcai fiúk könyv alakban.

Hamarosan az ország legsikeresebb újságírója lett, sorra születtek novellái, regényei, színdarabjai. Az ördög hatalmas sikert aratott egész Európában és New Yorkban is. Molnár dúsgazdag ember lett. Érdekesen alakult magánélete. 1910-ben elvált Vészi Margittól. Ugyanekkor drámai liezonba bonyolódott a Liliom, új darabja főszereplőnőjével, Varsányi Irénnel; Varsányi fegyelmezett, Molnár nem; a darab amúgy megbukott, Molnár párbajozott a férjjel, úgyhogy egy kicsit lecsukták; ez már sok; az író öngyilkosságot kísérelt meg.

Ekkor mondta neki Bródy Sándor, hogy öngyilkosság ügyében olyantól kérjen tanácsot, akinek egyszer már sikerült. Vigaszt Fedák Sárinál, a sikeres primadonnánál talált – de csak rövid időre; hamarosan elvált tőle is. Következő asszonya Molnárnak Darvas Lili volt, akivel soha nem költöztek össze, de akivel soha nem váltak szét. Ezután már csak egy nő következett: Bartha Vanda. 1910-ben otthagyja a Pesti Naplót, és Miklós Andorral megalapítja Az Est lapot. A korszak legsikeresebb lapjának alapítására így emlékezik vissza:

…– Na, és mi lesz a címe?

– Már van címe – felelt Miklós Andor.

– Micsoda? Félve, bizonytalanul mondta ki:

– „Az Est”.

– Ki találta ki?

– Én. Hallgattam. Ő várta a véleményt. Én tovább hallgattam. Rám nézett, gyanakodva:

– Nos, jó cím?

– Szörnyű – mondtam.

– Miért?

– Kétségbeejtő. Soha, soha nem lesz népszerű. Bocsáss meg, de egy új lapnál a címkérdés sorsdöntő dolog, nekem itt most muszáj az igazat megmondanom.

„Az Est”, ezt még soha senki nem mondta ki életében, hacsak verset nem szavalt vagy dalt nem énekelt. Este vagy Az Este, az se valami szenzációs, de legalább emberséges…

– Van benne valami – mondta, fáradtan nézve maga elé az asztalra.

– Ezt a szót – folytattam egyre tüzesebben – nem is lehet jól kiabálni az utcán. Hogy’ kiabálja ezt a szegény rikkancs? Tartson szünetet az Az és az Est közt? Így kiabálja: „Az!!-Est!!”? A rikkancs nemigen tud egytagú szót népszerűvé tenni. A rikkancsnak vagy hosszabb szó kell, vagy hosszú magánhangzó…

Nem bánom: Este, vagy Pesti Este, vagy amit Bródy Sándor ajánlott: Napeste, vagy amit én ajánlottam: Esti Posta, Pesti Posta, ezek ritmikus szavak, a Bródyé jambikus lejtésű, az én két címem két-két trocheus, ezeket lehet kiabálni, ezekkel lehet a rikkancsnak mulatságosan játszani, ezeket lehet skándálni, ezek szájba illő, népszerű címek. De szúrni a szájat egy ilyen majdnem kimondhatatlan szóval, mint Est, amely még elő sem fordul a köznapi beszédben, ez katasztrofális.

– Katasztrofális? – kérdezte halkan. …– Igen. Meg vagy győzve?

– Igen.

– Na végre. Tehát mi lesz a címe?

– Az Est – mondta csöndesen… Még ugyanebben az évben, 1910-ben bemutatják A testőrt.

Az első világháború alatt haditudósító. A húszas években külföldön egyre sikeresebb, hazájában sokszor támadják. Darabjait a tengerentúlon is játsszák, a Fehér Házban fogadja az Egyesült Államok elnöke. A párizsi Odeon Színház bemutatja A hattyút, Molnár két nap múlva megkapja a Becsületrend lovagja kitüntetést. A Franklin Társulat húszkötetes életműsorozatot ad ki a tiszteletére. Megismerkedik Bartha Vandával, aki a titkárnője, irodalmi tanácsadója lesz, egyebek között.

1931-ben végleg emigrál. Éveken át barangol Európában, végül 1940-ben New Yorkban telepedik le. Molnár a Plaza hotel nyolcadik emeleti lakosztályát foglalta el, Darvas Lili három sarokkal odébb lakott, Vanda a szálló legfelső emeletén kapott szerény bérleményt. Mindennap a szemközti olasz vendéglőben ebédeltek – hármasban. Mikor barátaival a Plaza hotel teraszán ültek, és a barátok panaszkodtak a hőségre, Molnár felemelte mutatóujját: Ne felejtsétek, hogy nem a klíma miatt vagyunk itt!

1947-ben Bartha Vanda öngyilkos lesz. Molnár sohasem tudta kiheverni a csapást. Még írt egy szép könyvet barátnőjéről (Útitárs a száműzetésben), aztán mind betegebb lett, egyetlen támasza Darvas Lili maradt. 1948-ban születésnapjára meghívják Magyarországra, de elutasítja a kérést. Egyre rosszabb idegállapotba kerül, alig mozdul ki szobájából. 1952. április 2-án hal meg New Yorkban. Sírján ez áll: „Te csak most aludjál, Liliom”.

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.