Ötödik Hasáb: Szimpátia
Sajnos a szimpátia nem mindig jár együtt empátiával. Ugyanazok a könnyező budapestiek ugyanis „Vesszen Trianon!”-t skandáltak a román külképviselet előtt, és ezzel, kétségkívül akaratukon kívül, ártottak az ügynek, amelyért a székelyek és ők maguk is utcára vonultak. A román politikusok előszeretettel keverik ugyanis össze az autonómiát a függetlenséggel és a határrevízióval. Ezt tette tegnap Crin Antonescu szenátusi elnök, a román állam második számú vezetője, amikor kijelentette: elfogadhatatlan egy székelyföldi enklávé Románia területén.
Különösen egy olyan napon tehát, amely a székelyek autonómiatörekvéseiről szól, Trianon felemlegetése felelőtlenség. Mert nemzetközi jog ide, Gyulafehérvári nyilatkozat oda, a románok nem fognak autonómiát adni egy olyan közösségnek, amely a trianoni szerződés revíziójával fenyegeti őket.
Ja, hogy ezek a magyarok nem azok a magyarok? Tessék ezt nekik megmagyarázni! Nem véletlenül hangsúlyozzák az erdélyi magyar politikai vezetők annyiszor, hangsúlyozták tegnap is: az autonómia nem azt jelenti, hogy bárkit megfosztanának valamitől. Az ő erőfeszítéseiket gyengíti a tegnapihoz hasonló, empátia nélküli szimpátianyilvánítás.