Régen volt ennyire fontos néhány száz választópolgár szavazata, mint a bajai 32-es szavazókörben. A végletekig kiélezett politikai küzdelmet már önmagában is jelzi, hogy egy önkormányzati képviselői helyért folyó harc az országos érdeklődés reflektorfényébe került. A naggyá tett tét lélektani. A kormányoldalnak a győzelem azt bizonyítja, hogy az ellenzék széles összefogással sem képes legyőzni a Fideszt, bármit is tesz a kormány. Az ellenzéknek a győzelem éppen azt a hitet adta volna meg, hogy Orbán és rendszere összefogással és szívós terepmunkával igenis legyőzhető, meghaladható, bármit is oszt még szét a kormány a választásokig.

A Baján történteket a politikai erők igyekeznek a saját szájízük szerint, végletekig sarkítva láttatni, de valójában a győzteseknek és a veszteseknek is óvatosan kell értékelniük ezt. Éppen azért lett ugyanis ekkora jelentősége a 32-esnek, mert a választókörzetben a különbség nagyon csekély volt. Valódi jelentősége így nem az eredménynek, hanem a szorosságának van, a tanulságok éppen ezek lennének fordított esetben is. A Fidesz számára figyelmeztetés, hogy hiába vezet utcahosszal a közvélemény-kutatásokon, a szavazófülkék magányában már szoros a küzdelem.

Az ellenzék pedig a vereségéből is láthatja, hogy a Fideszt meg lehet szorítani, márpedig ha erre képes, akkor megverni sem lehetetlen. Azt csak remélni lehet, hogy ha az országban mindenhol választanak, akkor senkinek sem lesz már elég ereje ahhoz, hogy a 32-es szavazókörben látottakhoz hasonló „intenzitással” igyekezzen begyűjteni a voksokat. Ami ugyanis itt folyt, az időnként már közelebb állt a zaklatáshoz, mint a választáshoz.