Hattyú ért az űrállomáshoz
Az Orbital Sciences nevű űripari vállalkozás saját fejlesztésű Antares hordozórakétája (ez vitte fel a Hattyút) a Virginia államhoz tartozó Wallops-szigeti bázisról indult. Az eredetileg tervezett szeptember 22-i űrkikötést műszaki hiba akadályozta – a megközelítés végső fázisában adattovábbítási hiba lépett fel –, ezért áttették szeptember 24-re, de ez sem volt megfelelő. Az újabb halasztást az indokolta, hogy a kazahsztáni Bajkonurból másnap háromfős legénység indult az űrállomásra, és csütörtök reggel meg is érkezett oda (mindössze hat órával a start után).
A földi irányítók a túl nagy űrforgalom – kedden egy kereskedelmi űrhajó, csütörtökön egy emberes űrmisszió – miatt voksoltak az újabb halasztásra. Amikor a NASA elhatározta űrrepülőgépeinek nyugdíjazását, két magáncéget választott ki a pótlásukra – hiszen Európa, az oroszok és Japán együtt sem képesek hosszú ideig működtetni az űrbázist. Jelenleg több „állami” fejlesztésű teherűrhajó látja el az űrállomást. Az első és legfontosabb az orosz Progressz, de ma már az európai ATV vagy a japán HTV teherűrhajók nélkül sem lehetne elképzelni az utánpótlás feljuttatását az ISS-re.
Ám ezek egyike sem képes hasznos terhet visszahozni a Földre, valamennyi elég a légkörbe lépést követően. (Az amerikai űrsiklóprogram az Atlantis 2011. júliusi útjával ért véget.) A COTS (Commercial Orbital Transportation Services, azaz kereskedelmi orbitális szállítási szolgáltatás) program egyik nyerteseként az Orbital Sciences az Antares rakétát és a Cygnus teherűrhajót fejlesztette ki. A másik nyertes a SpaceX néven ismert Space Exploration Technologies a Falcon hordozórakétát és a Dragon teherűrhajót gyártotta le.
Az utóbbival már háromszor szállítottak utánpótlást az űrállomásra. A Cygnus és a Dragon között éppen az a legfontosabb különbség, hogy a Dragon az űrsiklókhoz hasonlóan visszatér a Földre, tehát az űrállomásról vissza is tud hozni anyagokat, a Cygnus viszont megsemmisül a légkörben. (Korábban az űrrepülőgépek segítettek a nagyméretű tudományos berendezések lehozatalában, most a Dragon veszi át ezt a feladatot. 2012. májusi repülése során 525 kilónyi hasznos terhet vitt fel, és 660 kilogrammnyit hozott vissza. Kalifornia partjainak közelében, a Csendes-óceánban ért földet, pontosabban vizet, ahonnan kihalászták.)
A Cygnus az automatikus megközelítéskor először GPS-es navigációval,majd lézeres távolságmérő berendezéssel dolgozik. Az űrállomás Canadarm nevű robotkarjával akkor érhető el, ha kilencméteres távolságon belülre kerül az űrállomáshoz. A manőver végrehajtásának alapfeltétele a folyamatos kétirányú kommunikáció az ISS és a teherűrhajó között, vagyis hogy a GPS-es távolságmérést (a két űreszköz pontos távolságának meghatározását) el tudják végezni. Ebben az adatforgalomban észleltek vasárnap hibát, s döntöttek a halasztás mellett.
Az első próbarepülését végző Cygnus teherűrhajó az elmúlt napokban a nemzetközi űrállomás alatt négy kilométerrel keringett. Az első sikertelen megközelítés nem jelentette a program végét, hiszen a Cygnust úgy készítették fel, hogy a fedélzeti hajtóanyag szükség esetén akár két-három hónapra is elegendő – ennyi ideig kísérletezhetnek a dokkolással. A henger alakú, 3,7 méter magas és három méter átmérőjű Hattyú rendes üzemben kéttonnányi hasznos terhet vihet majd az űrállomásra. Vetélytársához, a SpaceX Dragonhoz hasonlóan ez a szerkezet is képes lesz űrhajósok szállítására. Addig azonban az 1,9 milliárdos szerződésnek megfelelően nyolc „rendes” kereskedelmi repülést kellene végrehajtania az ISS-hez.
A mostani repülés célja elsősorban a tesztelés, minden művelet kipróbálása. Magának a rakománynak – 700 kilónyi élelmiszernek, számítógépes és egyéb alkatrészeknek, diák kísérleti berendezéseknek – a célba juttatása sem mellékes, de egyelőre másodlagos jelentőségű. A Cygnus jelenlegi változata két tonna teher szállítására alkalmas, de már készül a 2,7 tonnás változat. A Hattyú a tervek szerint október végéig marad az űrállomáshoz kapcsolva, majd leválasztás után – egy tonna hulladékkal a rakterében – elég a sűrű légkörben.
Ha minden jól megy, az első szolgálatszerű járat már decemberben startolhat. Valószínűbb azonban, hogy a Cygnus következő indítása átcsúszik 2014-re. Az Űrvilág című űrkutatási szakportál információi szerint 2016-ig a Hattyúkkal és a SpaceX cég már sikeresen bemutatkozott Dragon típusú teherűrhajójának repüléseivel szolgálja ki a NASA az űrállomást, miközben természetesen tovább dolgoznak az orosz, európai és japán teherszállító űrjárművek is.
