Hogy a devizás lakáshitelek forintosításával vagy egy másik, általuk kidolgozott módszerrel, a „kombinált árfolyamgát-berogyasztásos” megoldással törik-e le a törlesztőrészleteket, azt nem tudni, hiszen maguk az elemzők sem értik, mi áll pontosan a javaslatok mögött. Az viszont borítékolható, hogy az alaphelyzetben is évi százmilliárdos adósmentés terhét nekik kell magukra venniük, mert a kormány a hiánycél tartása miatt nem adósodhat el jobban.

A bankok mostani önkéntes áldozatvállalása joggal adhat okot a gyanakvásra, kérdés persze, hogy a háttéralkuk során mit kapnak cserébe. Mert valamit adni is kell, ez nem lehet kérdés. Egészségesen működő bankrendszer nélkül ugyanis nincs fejlődés, megfullad a gazdaság, bárhogy is farigcsálja eközben Matolcsy György az alapkamatot, és bármekkora piaci részesedést is szerez magának a kormány a Btk.-ba illő módszerekkel államosított takarékszövetkezetek lenyúlásával, ezen az alaptézisen még ő sem tud változtatni.

A gazdaság ilyetén lezüllesztése megbocsáthatatlan bűn lenne azokkal szemben is, akik csak hírből ismerik a devizahiteleket. Egy rossz alkuval, egy diktátummal padlóra lehet küldeni az épp felkászálódó gazdaságot. A tárgyaló feleknek ezt is kötelező figyelembe venniük, amikor az adósmentés módozatairól dönteni fognak.