Amennyiben az ügyfél fizetőképességét így helyre lehet állítani, a devizahitelt – a többi adóséhoz hasonlóan – forintra váltják, vagy az árfolyamgáthoz hasonló konstrukcióval rögzítik a havi törlesztőrészletet – a lényeg, hogy a továbbiakban nem kell számolni az árfolyam alakulásával.

Akiken ez nem segít, például azért, mert így sem tudnának törleszteni, tartozásuk pedig már meghaladja a lakás értékét, az adósság részleges elengedésével egy szintre hoznák a kettőt, majd az ingatlan – a bankkal egyeztetett – eladásával vagy egy adóscserével (az ügyfél terhelten adja el a lakást, a vevő pedig átveszi a tartozást is) pedig a hiteles letudhatja adósságát – vagyis kiszabadul a devizacsapdából, igaz, az otthonát is elveszti.

A jelenleg mintegy 120 ezer lejárt devizaalapú lakáshitel között nyilván van olyan is, amelynél ez utóbbival sem lehet segíteni, például azért, mert az adós lakása nem vagy csak mérsékelten forgalomképes, esetleg a tartozás annyival meghaladja az ingatlan értékét. Számukra a Nemzeti Eszközkezelő jelenthet megoldást: a bankok elképzelhetőnek tartanák a program kiterjesztését, a jogosultsági feltételek további lazítását. A tartozások részleges elengedését a javaslat szerint az állam például a bankadóból részben kompenzálná, vagyis a terhek megoszlanának az állam és a bankok között.

A Magyar Bankszövetség tegnap mutatta be a devizahitelesek helyzetének rendezésére kidolgozott javaslatait a kormánynak. A kabinet kérésének megfelelően a szervezet olyan csomagot állított össze, amely átfogó, végleges megoldást jelent a problémára, a havi törlesztőrészletek jelentős csökkentését eredményezi, nem jelent vállalhatatlan terheket a költségvetés számára, és végül, de nem utolsósorban nem dönti be a magyar bankrendszert. A bankszövetség több kidolgozott, hatástanulmányokkal alátámasztott javaslatot tett le az asztalra.

Az elképzelések két nagyobb csoportra bonthatók: az egyik alapját a lakáscélú devizahitelek forintosítása, illetve az ehhez kapcsolódó kamattámogatás adja, a másik körben az árfolyamgát típusú ötletek vannak. Az előbbi lényege, hogy a devizahiteleket átváltanák forintkölcsönre, a magasabb forinthitelkamatokat pedig támogatással ellensúlyoznák, míg az utóbbinál a törlesztőrészletet rögzítenék fix árfolyamon.

Mindkét esetben több változatot is kidolgoztak a bankok: az alkalmazott árfolyamtól az esetleges jegybanki szerepvállaláson át a devizahitelek gyorsított, öt éven belüli kivezetéséig –a kabinet pedig eldönti, hogy melyiket tartja érdemesnek további egyeztetésre. A kormány egyébként mai ülésén foglalkozik a kérdéssel, csütörtökön pedig folytatódnak az egyeztetések a bankokkal. A devizahitelek kivezetése több évre elosztva több százmilliárd forintos terhet jelent, melynek nagyobb részét – Patai Mihály, a bankszövetség elnöke szerint – a bankok állnák.