Elfogyott a kormány bizalma
A kabinet a lépést megpróbálta úgy kommunikálni, hogy Paczolayt nem „visszahívták”, ahogy azt lapunk internetes kiadása reggel közölte, hanem a mandátuma járt le. A Külügyminisztérium kezdetben azt is közölte, hogy ez a mandátum csak egyszer újítható meg, ezzel pedig már éltek. Ez azonban nem igaz. A Velencei Bizottság tájékoztatása szerint a mandátum minden további nélkül meghosszabbítható, a külügyi tárca így pontosításra kényszerült.
Akárhogy csűrik-csavarják is a dolgot, a tény az, hogy a kormány nem akarta az AB elnökét továbbra is a befolyásos európai testületben tudni. Nem mintha Paczolaynak lenne köze ahhoz, hogy a hazájukban kiemelkedő tekintélyű jogászokból álló grémium ütötte-vágta a kormányt: egyetlen tag sem vehet részt a munkában akkor, ha a saját országának valamely intézkedését vizsgálják. Vagyis egyszerűen arról van szó, hogy Paczolay már csípte a kormány szemét, hát rövid úton kipenderítette a nemzetközi testületből, amelynek az alelnöke is volt.
Pedig a többnyire visszafogott, óvatosan megszólaló Paczolayról véletlenül sem lehet azt mondani, hogy ideológiailag szemben állna egy konzervatív kormánnyal. Igaz, szakmai érvek alapján az Orbán-kabinet számos intézkedését bírálta, s amennyire csak közjogi posztja engedte, azokat a nyilvánosság előtt szóvá is tette. Sokakat zavarhatott, hogy egy sajtóbeszélgetésen bocsánatot kért Örményországtól a baltás gyilkos, Ramil Safarov átadásáért. Ennél is bántóbb lehet azonban az AB elnökének szájából hallani, hogy – idézzük – „a jogállamon kívül csak a diktatúrák önkényuralmi hatalomgyakorlása létezik, aki ez utóbbit elutasítja, annak számára csak a jogállam lehet követendő”.
Üzenete, meglehet, célba ért. Azonban Paczolay személye is afféle üzenet: azok közé a nagy tekintélyű jogászok közé tartozik, akik vallják a még Sólyom László volt AB-elnök és egykori államfő személyiségével átitatott „láthatatlan alkotmány” eszméjét. E teória ellen a házelnök, Kövér László ingerülten fakadt ki ekképpen: „...és ezzel a helyzettel nemegyszer vissza is éltek, a »láthatatlan alkotmány« nevű istenség papjainak teokratikus hatalmát hozva létre a népszuverenitás felett.”
A Fidesz tagjaitól egyébként sem áll távol a szemlélet, amely az „izgága” Sólyom László személyével azonosítja az „állandó jogászkodást”, amellyel reformjaikat ízzé-porrá szedik, s amit nem lehet elütni azzal, hogy „nem tanulmányozták kellő alapossággal” a törvényeket. Sólyom célkeresztbe emeléséhez már annyi is elegendő volt, hogy az egykori államfő Aszófőn, egy kis balatoni településen tartott falunapi beszédében annyit mondjon: „A Velencei Bizottság, az Európai Unió Bírósága vagy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága súlyos és szakszerű sza vait nem lehet az érzelmi politika síkján elütni.”
Paczolay és Sólyom viszonya közismert: Paczolay 2000-ben lett Mádl Ferenc államfő hivatalának helyettes vezetője, 2005-ben, Sólyom László hivatalba lépésekor az elnöki hivatal vezetője volt. Azt, hogy a jobboldalon sem minden fekete-fehér, jelzi, hogy az Orbán-kormány feltétlen hívének számító párizsi nagykövet, Trócsányi László, a Velencei Bizottság póttagja nem volt hajlandó Paczolay helyére lépni. Lesz majd más: úgy tudjuk, az ombudsmannak jelölt Székely Lászlót delegálják Paczolay helyére, póttagnak pedig a legfőbb ügyész helyettesét, Varga Zs. Andrást.
