A kormányfő szerint érdemes még egy kört futni Brüsszelben ezzel a kérdéssel, s ha sikerrel járunk, Európa legjobb adórendszere jön létre, amelyben a munka helyett a fogyasztást adóztatnák fokozottan. Szerinte a luxusadó kivetésével válik teljesen igazságossá a rendszer. Az adókulcs mértékét 30-35 százalékban határoznák meg. Emlékezetes, hogy a magyar kormány luxusadós terveit egyszer már lesöpörték az asztalról. Az Európai Bizottság nem karolta fel, s így nem is szerepel az áfarendszer reformjára vonatkozó uniós vitaanyagban.

A luxusadóval érintett termékek lehetséges köréből a kormányfő egyelőre csak az autót és az ékszert nevezte meg FOTÓ: TEKNŐS MIKLÓS

Erről 2011-ben született döntés, miután Orbán Viktor meghirdette az Országvédelmi akciótervet, s annak pénzügyi védelmi fejezetében a 35 százalékos luxusáfát. A bizonytalan bevételi forrásként kezelt luxusadót egyébként uniós szintre terjesztette volna ki a magyar javaslat. Egy lapunknak nyilatkozó adótanácsadó szerint a luxusáfa-javaslat arra mindenképpen jó, hogy demonstrálja: a kormány mindent megtett annak érdekében, hogy az arányos teherviselésbe bevonja a gazdagokat is, de ebben a törekvésében Brüsszel ismét megakadályozta.

Így az uniót lehet majd kárhoztatni, felemlegetve azt is, hogy a sertéságazat kifehérítését célzó fordított áfafizetési rendszer bevezetését is ott kaszálták el. Ezzel pedig a választások előtt a Jobbik unióellenes szavazótáborából is híveket lehet szerezni – világított rá szakértőnk egy lehetséges politikai motívumra. Az Európai Unió három áfakulcsot engedélyez, így a luxusadót csak akkor lehet kivetni, ha valamelyik kedvezményes (5 vagy 18 százalékos) kulcsot kivezetik a rendszerből. (Ez automatikusan a most ebbe sorolt termékek, így például a gyógyszerek vagy az alapvető élelmiszerek drágulását jelentené.)

A társadalmi, jól kommunikálható haszon és a remélt bevétel sincs arányban egymással. Szafarira Bécsben is be lehet fizetni, aranyat az isztambuli bazárban kilószámra és számla nélkül is lehet venni, egy külföldön megvett luxusautó honosítása pedig olcsóbb és egyszerűbb, mint ha egy itteni szalonban rendelnék meg. Ez pedig nem gyarapítaná a remélt mértékben a magyar költségvetés bevételi oldalát. A nagy értékű luxustermékek körére egyelőre csak utalások vannak. A miniszterelnök az autót és az ékszert hozta fel példaként.

Nemrég még Varga Mihály sem látott nagy fantáziát az ötletben, erre utal, hogy március végén, a Portfolio.hu-nak adott interjúban arra a kérdésre, hogy napirenden van-e a luxusáfa bevezetése, azt felelte: „Ebben egy kört már tettünk, azt a választ kaptuk Brüsszeltől, hogy a jelenlegi uniós szabályok nem adnak lehetőséget arra, hogy ilyen adókulcs bevezetésre kerüljön. Jelenleg nem látok további előrelépési lehetőséget”.

Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője szerint természetes, hogy a költségvetés tervezésekor minden egyes pluszbevételi forrást megvizsgálnak, hogy a hiánycél veszélyeztetése nélkül növelhessék a kormány mozgásterét. A luxusadó örökzöld ötlet. Amennyiben megfelelően széles termékkörre vetnék ki, azzal már a 30 százalékos kulcsnál is tízmilliárdokban mérhető a bevétel. Sok vesztenivalója nincs a kormánynak, legfeljebb még egyszer visszapattan Brüsszelről – mondta lapunknak az elemző, aki nem sok esélyt lát arra, hogy ezúttal sikerüljön meggyőzni az Európai Bizottságot.