Éleződik a székelyföldi zászlóháború
Az első tárgyalást kedden tartották a brassói táblabíróságon – ugyanott, ahol múlt szerdán jogerősen hatályon kívül helyezték a Kovászna megye zászlajáról szóló önkormányzati határozatot. Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester szerint a polgárok beavatkozására azért lenne szükség, mert kedvezőtlen döntés esetén az önkormányzat nem fordulhat a strasbourgi székhelyű Emberi Jogi Bírósághoz, míg magánszemélyek ezt megtehetik.
A zászlóháború múlt év júniusáig nyúlik vissza. Az akkor kinevezett kormánymegbízott, Codrin Munteanu sorra támadta meg a bíróságon a helyi és a megyei önkormányzatoknak a székely zászló, illetve más helyi zászlók kitűzésére vonatkozó határozatait. Ezzel Victor Ponta miniszterelnök szerint is feszültséget keltett a régióban. A kormányfő menesztette is a prefektust, de az általa elindított perek folytatódnak. Emiatt a régióban sokan nem bíznak a miniszterelnök baráti gesztusaiban.
– Miközben az alkotmánymódosító bizottság elfogad egy sor kisebbségbarát javaslatot, amelyek között a szabad jelképhasználatra vonatkozó az igazán jelentős, addig a bíróságok rendre megfosztják a közösséget a jelképeitől – fejtegette lapunknak Markó Attila, az RMDSZ Mikó Imre Jogvédő Szolgálatának alapítója és háromszéki koordinátora. A parlamenti képviselő úgy véli: „összehangolt támadás zajlik a magyarság jelképei ellen”, amelyben azért használják a bíróságot, mert az úgymond független. – Mire gondoljon az ember, ha egy olyan bíróság mondja ki, hogy a megyezászlók törvénytelenek, amelynek a székhelyén ott leng Brassó megye zászlaja? – kérdezte.
– Addig megyünk börtönbe sorra, amíg az igazság újra igazság nem lesz – mondja az egykori kisebbségügyi államtitkár. Ezzel a Kovászna megyei tanácselnök kijelentésére utalt, miszerint a bírósági ítélet ellenére sem véteti le a megyezászlót a közintézményekről. Tamás Sándor szerint a bíróság felosztotta Romániát székely és román megyékre, hiszen „a román megyéknek lehet zászlajuk, a székely megyéknek nem”. A brassói táblabíróság múlt szerdán arra hivatkozva nyilvánította törvénytelennek a háromnegyed részben magyarok lakta Kovászna megye zászlaját, hogy az önkormányzatoknak csak címerük lehet, zászlajuk nem. Hargita megye zászlaját már korábban jogerősen érvénytelenítette.
A román–magyar szimbolikus harc groteszk fejezete zajlott hétvégén, Marosvásárhelyen. Az ismert ügyvéd, Kincses Előd hatéves eltűnt unokáját keresve próbálta használni a hangosbemondót a strandon. Azonban hiába magyarázta a műszert kezelő lemezlovasnak, hogy a Németországban született fiúcska csak németül és magyarul ért, elutasították azzal, hogy a rádión csak románul szabad beszélni.
A zászlóháborúba beszállt a napokban a székelyföldi Kovászna és Hargita megye ortodox püspöksége is. Az Agerpres román állami hírügynökség szerint Ioan Selejan püspök bejelentette: két kilométernyi zászlóanyagot vásárolt, hogy abból a térség kolostoraiban román nemzetiszínű zászlót varrjanak. A zászlókat a székelyföldi román templombúcsúkon készülnek kiosztani a nyáron. Az első 350 darabot hétfőn ki is osztották a Kovászna megyei Nagypatakon, a helyi ortodox kolostor búcsúja alkalmával.
