Volt alkotmánybíróként és köztársasági elnökként sosem bújt ki igazán eddig a jogtudósi szerepkörből: az Orbán-kormánynak címzett üzenetei minden alkalommal a közjogi és az alkotmányos kritika keretein belül maradtak. Az alaptörvényre sem lőtt ágyúval – nem magát a törvényt támadta, hanem rendre csak az alapjogsértő, az eddigi alkotmányos kultúrával nem összeillő konkrét passzusokat.

Most azonban valami megváltozott. A Merre van előre? vasárnapi konferencián az elnök kiállt a telt házas nézőtér elé, és a rendszerváltás eddigi kudarcos kormányzati teljesítményei közé szabatos mondatokkal beillesztette az Orbán-kabinet három évét is. Gazdasági rendszerbe kódolt hibákról, az igazságosság, a felelősség és a részvétel hiányáról, „összeszerelő gazdaságról”, elhibázott energiapolitikáról, fenntarthatatlan folyamatokról beszélt, csak érintve – megerősítésképpen – az alkotmányjogi érvrendszert.

Ha nem maga mondta volna ki a legelején, hogy nem egy új politikai mozgalom zászlóbontásáról van szó, lehetett volna akár annak is gondolni. Így viszont másról kell töprengenünk: arról, hogy vagy az Orbán-rendszer lépett át egy láthatatlan, de alighanem gránitba vésett határt, vagy Sólyomnál kerültek hirtelen máshova a küszöbök. A harmadik köztársaság harmadik elnökének eddigi pályáját figyelve csodálkoznánk, ha az utóbbiról lenne szó.