A gazdasági növekedést megalapozó fejlesztések alakulása annyiban viszont kormányfüggetlen, hogy e téren a visszaesés – a Központi Statisztikai Hivatal adatbázisa szerint – 2007 vége óta folyamatos, s ezen a jelenlegi kormány szemernyit sem tudott javítani. A kormányváltás évében mért 4486 milliárd forintnyi új beruházás után 2012 végén már csak 4167 milliárdot mutatott ki a KSH.

Orbán Viktor egy csütörtöki konferencián Európa egyik legígéretesebbjének nevezte a talpra állított magyar gazdaságot. Ehhez képest egyelőre szerények a mutatók, gazdasági szakértők szerint a GDP-arányos beruházási rátánk mélyen a húsz százalék körüli uniós átlag alatt marad, a 17 százalékot sem biztos, hogy eléri az idén. Ennyivel viszont nemhogy Európa, de régiós versenytársaink fölé sem lehet kerekedni. A kormány unortodox gazdaságpolitikája most bumerángként üt vissza.

A válságadókkal és sorozatos elvonásokkal sújtott beruházásigényes ágazatokban az asztalfiók mélyére süllyesztik a fejlesztési terveket. Különösen igaz ez az energiaszektorra, ahol az első három hónapban harminc százalékkal kisebb értékben valósultak meg beruházások, mint egy évvel korábban, ráadásul ez az adat az e téren igen aktív Magyar Villamos Művek adatait is tartalmazza.

Az energiaszektor különadóinak emelésére és a rezsicsökkentésre az a válasz érkezett, amire előre figyelmeztettek a szakértők: az érintettek visszafogták a beruházásaikat, különösen a kilátásba helyezett újabb – összességében már 30 százaléknál járó – rezsicsökkentési tervek hallatán. A tavalyi év 147 milliárd forintos energetikai fejlesztéseihez képest az első negyedév 11 milliárdos összege sokéves negatív rekord. A másik nagy visszahúzó ágazat az ingatlanokhoz kötődik, itt a lakásépítések már nem is meglepő csökkenése okozott húszszázalékos kiesést.

Beruházási fordulatra az idén sem lehet számítani, e téren kétszázalékos csökkenés lehet reális – mondta lapunknak Gárgyán Eszter, a Citibank vezető elemzője, aki ezt egyrészt a fő felvevőpiacainkon – így az euróövezetben – tapasztalt gyenge keresletre, másrészt a háztartási beruházások tartósan alacsony szintjére vezeti vissza. Amíg ezekben nem lesz pozitív változás, addig beruházási boomra sem lehet számítani. Továbbra is az uniós pénzből készülő infrastrukturális fejlesztések, s nem a vállalati finanszírozású projektek tartják szinten a beruházásokat. Ezen szerinte a Matolcsy György jegybankelnök által a kis- és középvállalkozások számára meghirdetett növekedési hitelprogram 425 milliárdosra bővített első pillére sem fog érdemben változtatni, abból ugyanis beruházási célra 150-200 milliárdos igény mutatkozik, s ez nemzetgazdasági méretekben nem tud jelentős növekedési hatást kifejteni.

Ennyivel régiós versenytársaink fölé sem lehet kerekedni