Jön a lobbi a stadionokért
Az első lépés, a 92milliárd forintos zárolás az érintett területek esetében átlagosan kevesebb mint kétszázalékos megtakarításra kényszerít, óriási különbségekkel. Jó példával jár elöl a Nemzetgazdasági Minisztérium: itt a kiadásoknak a 4,2 százalékát takarítják meg – ez azonban csak 2,7 milliárd forint. A legnagyobb összeget az Emberi Erőforrások Minisztériumának kell kigazdálkodnia: 17 milliárd forintot, ám ez nem éri el a tárca kiadásainak 1 százalékát sem.
A legnagyobb arányú megtakarításra az elkülönített állami alapokat kényszerítik: a Nemzeti Kulturális Alapnál egymilliárdos egyenlegjavulást kell elérni – az évi 11,7 milliárd forintos költségvetésből. A legrosszabbul a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap jár. Itt 37 milliárdos a valós, elkölthető keret, és ebből kell 5 milliárdot megtakarítani, ami 13 százalék feletti zárolást jelent. A minisztereknek május végéig kell jelenteniük: konkrétan milyen területen kívánnak spórolni.
A kormány azonban rögtön tovább is megy. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter ugyan azt jelentette be a múlt héten, hogy elegendő lehet ez a zárolás, most azonban a határozatban kötelezik a minisztereket: 60 milliárd forintot takarítsanak meg a már folyó beruházások, felújítások átütemezésével, illetve azzal, hogy ezekre „külső forrást találnak”. A döntés újdonsága a határozottság: Varga korábban azt mondta, a beruházásokat akkor állítják le, ha nem jók a növekedési számok.
Sorolt példákat is: az FTC új Albert stadionja, a budai Tüskecsarnok felújítása, a Nemzet Főtere program (az Országház előtti tér felújítása) is szerepelt a listán. Most a lista nem tűnik ennyire biztosnak. A határozat a spórolás másik forrásaként az állami tulajdonú cégek finanszírozásának leállítását jelöli meg. Közben a konkrétumokat firtató kérdésünkre tegnap azt a választ kaptuk a gazdasági tárcától, hogy a beruházások leállításáról még nem született döntés, így nem tudnak felvilágosítást adni. Vagyis: vélhetőleg megkezdődött a lobbi azért, hogy melyik program legyen, pontosabban ne legyen rajta a listán.
Ami biztos: jövőre nem emelkedik semmilyen támogatás és bér, amit nem kötelező emelni. Vagyis: nyugdíjemelés lesz, de más szociális ellátás értéke nem nagyon nő. Lehet pedagógus-életpályamodell, de máshol biztos nem lesz béremelés a közszférában. Nem nő egyetlen támogatás sem.
Azt nem tudni, mindez elegendő lesz-e ahhoz, hogy a kabinet meggyőzze a bizottságot. Az MTI szerint az uniós pénzügyminiszterek tegnapi tanácsülésének szünetében Varga tudott beszélni Olli Rehn EU-biztossal, s elmondása szerint Rehn „biztatónak” minősítette az eddigi intézkedéseket. (Varga Brüsszelben csak a közmédia tudósítóinak volt hajlandó nyilatkozni. Ez nem bevett gyakorlat, ilyet még Matolcsy György, korábbi nemzetgazdasági miniszter sem tett.)
