Az elmúlt években nem akadt egyetlen olyan nagyobb horderejű ügy sem, amelynek részletei – főként lehallgatási jegyzőkönyvek – ne kerültek volna többnyire a Traian Basescu elnökhöz közelálló újságírók birtokába. Innen a gyanú, hogy a kiszivárogtatásokat intézményi szinten, meghatározott céllal koordinálják. A gyanút erősítette, hogy a jelenség azután kezdett aggasztó méreteket ölteni, hogy a korrupcióellenes ügyosztály (DNA) élére az elnök emberének tartott Daniel Morar került.

Traian Basescu

Gyakori a vád, hogy a DNA bűnvádi dossziékat gyárt az elnök ellenfeleinek, és ha nem tudja őket rács mögé juttatni, legalább a közvélemény előtt lejáratja őket. A román közszolgálati televízió 2007-ben kompromittáló felvételeket mutatott be két volt agrárminiszterről. Ezután a bírósági eljárás sokáig cáfolni látszott a megvesztegetést, amit a felvételek sugalltak. Csak idén született elmarasztaló ítélet a gyanúsítottak ellen, így az ügy éveken át a fenti tézis alátámasztására szolgált.

Morar előbb tagadta, hogy a DNA-tól információk szivárognának ki a sajtóba, majd elismerte, nem tudja „féken tartani” mind az ötszáz beosztottját. A Basescu elnököt támogató újságírók egy ideje nyíltan vallják, hogy a kiszivárogtatás nem éppen korrekt, de szükséges eszköz. Arra hivatkoznak, a médiatulajdonosok egyre inkább saját gazdasági-politikai érdekeik érvényesítésére használják a sajtót.

Azaz a cél szentesíti az eszközt elv alapján egyenesen indokolt a „mogulok” hatalmának ellensúlyozása a holdudvarukba tartozó politikusok lejáratásával. A bűnvádi dossziék, lehallgatási jegyzőkönyvek kiszivárogtatása erre kiválóan alkalmas. Egy 2010-es felmérésből kiderült: korrupciós ügyekben a lakosság háromnegyede a hivatalos közleményeknél is hitelesebbnek tartja a sajtóbeszámolókat. A szivárogtatások révén a sajtó a korrupcióellenes harc aktív szereplőjévé vált.

Tavaly ősszel az akkori igazságügyminiszter, Titus Corlatean az ügyészek fegyelmi ügyeiben eljárni hivatott bírói tanácshoz (CSM) fordult, átfogó vizsgálatot kérve. Rámutatott, hogy a vizsgálati anyag kiszivárogtatása emberi jogot, az ártatlanság vélelmét sérti. Korábban törvényhozók a sajtó megregulázásával próbálták elejét venni a közszereplők lejáratásának. Született egy törvénytervezet, amely hatósági regisztrációhoz kötötte volna az újságírói tevékenységet, egyúttal létrehozott volna egy országos bizottságot, amely etikai vétségekre hivatkozva bevonatta volna a „firkászok” működési engedélyét.

A tervezetből végül nem lett törvény. Visszakerül viszont a büntető törvénykönyvbe – a román alkotmánybíróság múlt heti döntése értelmében – a rágalmazás és a becsületsértés bűnténye. Ioana Avadani, a Független Újságírásért Központ ügyvezető igazgatója szerint ezzel Románia visszafordul az időben, hiszen 2004-ben és 2005-ben a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága többször közbelépett az újságírók ellen indított rágalomperekben, amikor ezt az eszközt a hatóságok és a közszereplők az újságírók ellen használták fel, korlátozva ezáltal a sajtószabadságot.