Szorít a présen az unió
A kormánynak így küzdenie kell azért, hogy Magyarország még ebben az évben kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól. Ehhez Olli Rehn, a bizottság pénzügyekben illetékes alelnöke szerint csupán „új intézkedésekre” volna szükség. Hiszen a cél közel: a várakozás szerint az idén a GDP 3 százalékát éri el a deficit, jövőre pedig 3,4 százalékot. Vagyis nem kell túl nagy lépés ahhoz, hogy a határ alá kerüljünk. Erről azonban a kormány hallani sem akar.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint a bizottság téved. Első körben ezért inkább meggyőznék a testületet és az uniós pénzügyminisztereket arról, hogy nem kell leszorítani a hiányt, mert az már lent van. Erre több lehetőség is adódik idén, és a bizottsági előrejelzésből is az tűnik ki, jó pár érvet nem vettek figyelembe a magyar álláspontból. A legszembetűnőbb példa: a brüsszeli előrejelzések szerint még átmenetinek tekinthetők Magyarországon a különadók, pedig a kormány már jelezte, hogy ezek maradni fognak.
Kifogás persze ezen túl is akad, nem is egy. Ha nem sikerül a meg győzés, akkor a kormány „saját hatáskörben” megoldja a problémát – mondta a miniszter. Azonban nem ez lesz az egyetlen konfliktus, amit Brüsszelben kezelni kell. Az Európai Bizottság elküldte azt a három levelet, amely az alaptörvény módosításával kapcsolatos kifogásait tartalmazza. A kormánynak egy hónapja van válaszolni a levelekre. A kifogások már korábban ismertek voltak, ahogyan a várható válaszok is azok.
Ezekből újabb alkotmánymódosítás következik, bő egy év alatt immáron az ötödik. Brüsszelnek nem tetszik, hogy a politikai kampányokat a közszolgálati médiára korlátozzák – így az uniós választásnál ezt nem tennék. Kifogás érte, hogy egyszemélyi döntéssel áthelyezhetők volnának egyes bírósági ügyek – ezért aztán az Országos Bírósági Hivatal vezetője nem egyedül, hanem az Országos Bírói Tanáccsal közösen dönthetne erről. Kérdés, mi lesz a harmadik kifogással: a kormány egyelőre ragaszkodik az új adó kivetésének jogához abban az esetben, ha az államnak netán fizetnie kellene egy európai bírósági döntés miatt.
Egy negyedik probléma: Viviane Reding, a bizottság igazságügyi kérdésekben illetékes alelnöke is írt egy levelet, ő Navracsics Tibor igazságügyi miniszternek. Ebben május 20-ig kér választ a bírák korai kényszernyugdíjazásával kapcsolatos korábbi kifogásokra. Mint írja, továbbra is várják az elmozdított bírák visszahelyezését korábbi pozícióikba, és emlékeztet a pénzbüntetés lehetőségére.
