Ciprus dacol és retteg
A pártok szerint jelen formájában elfogadhatatlan és meglehetősen zsarolás ízű az uniós diktátum, amely a segítség feltételéül 5,8 milliárd euró előteremtését határozta meg. Az 56 képviselő közül egy sem voksolt a csomag mellett. Ciprus B tervet akar, ehhez azonban villámgyorsan újra kellene indítani a tárgyalásokat a hitelezőkkel. Most Oroszországtól remélnek segítséget.
Ellenkező esetben a csőd elkerülhetetlen, s legkésőbb májusra fizetésképtelenné válhat az ország, ami továbbgyűrűző hatásai révén elmélyítené az euróövezeti adósságválságot. A bankszámlapénzek egy részének elvonása veszélyes precedenst teremtett volna, hiszen egyértelmű üzenet az adósságválságban megperzselődött, de a nemzetközi hitelekkel talpon tartott országok polgárainak: bármit is mond az Európai Unió, ők is könnyen így járhatnak.
Még akkor is, ha tegnap a holland parlamentben Jeroen Dijsselbloem, az Euro group elnöke, a szombati mentőcsomagról szóló megállapodás tető alá hozója újfent megerősítette, hogy hasonló intézkedés kizárt más euróövezeti ország esetében. Ez nem hatott az amúgy is ideges piacokra (az európai indexek 0,5–2 százalék közötti mértékben estek, tovább gyengült az euró a dollárral szemben). Ám miután a ciprusiak visszadobták a labdát, az akkor még nyitva lévő amerikai piacokon megkezdődött a korrekció, igaz, nem volt nagyon látványos.
Ciprus teljes bizonytalanságban és feszültségben várta a döntést. A fővárosban, az elnöki palota és a parlament közelében folyamatosak voltak a demonstrációk a tervezett intézkedések ellen. Az országban Európai Unió-ellenes a hangulat, úgy érzik az emberek, hogy az EU elfordult Ciprustól. Mindeközben senki sem tudja, mit hoz a holnap. Az emberek az elmúlt négy napban folyamatosan rohamozták meg az ATM-eket, hosszú sorok kígyóztak előttük.
Voltak apró fennakadások, amikor a pénz kifogyott az automatákból, de azokat újra feltöltötték. A megszerzett forrásait azonban senki sem meri elkölteni. A bankkártyákat egyelőre általában elfogadják, de az emberek csakis a legszükségesebb élelmiszereket, gyógyszereket vásárolják meg. A városok kiürültek, a bankok a legjobb esetben is csak csütörtökön nyitnak ki, s az internetes felületük is változatlanul elérhetetlen, az elektronikus szolgáltatásaik nem működnek.
Larnaca belvárosában alig volt kedden forgalom, Pavlosz Hrisztodoulou gyógyszerész szerint „teljes a bizonytalanság, nem tudjuk, mi lesz. Csak azt a pár gyógyszert veszik meg az emberek, amire a legnagyobb szükségük van. A város központjában vagyok, a legnagyobb ruházati és kozmetikai üzletek mellett, de csend van.” Sokan rebesgetik, hogy jó pár ciprusi üzletember az elmúlt hetekben külföldre utalta a pénzét, ők sejtettek valamit, ám akik nem léptek, bosszankodnak.
Egy étterem-tulajdonos szerint, akinek a lánya egy 300 fős orosz offshore cégnél dolgozik, az oroszok már megjöttek a hírek hallatára, s amint kinyitnak a bankok, készek arra, hogy táskákban vigyék haza a pénzüket. Senki sem bízik abban, hogy nem kerül elő újabb unortodox ötlet, senki sem tudja, mit jelent, ha az ország államcsődbe kerül.
A politikusok a háttérben igyekeznek megbeszéléseket folytatni, s időt szeretnének nyerni. A kormány sajtóirodája kedd délután azt jelezte, hogy Nikosz Anasztasziádesz elnök tárgyalásokat folytat uniós államfőkkel és európai tisztviselőkkel, és persze Oroszországot is bevonják a folyamatba, hiszen az orosz milliárdosok bankbetétein kívül az ország hitelezőként is érintett.
A válság Magyarországon is okozhat gondokat – és nem csak azért, mert Ciprus helyzete kihat a hazai fizetőeszközre és az itteni tőzsdei árakra. Karagich István, a honi gazdagok szokásait közelről ismerő Blochamps Capital vezetője úgy becsüli, 170 milliárd forintnál nagyobb összeget tarthatnak a magyarok a szigetországban. Katona Ildikó, az MKB Bank illetékese egy korábbi konferencián azt mondta: ha a ciprusi bankok bajba kerülnének, akkor pillanatok alatt 100-200 milliárd forintnyi vagyon jöhetne haza.
