Szinte semmit nem oldott meg abból, amit nyilvánosan tűzött maga elé. A magyar média nem lett sokszínűbb, kiegyensúlyozottabb, őszintébb, nem teljesíti magasabb szinten a társadalmi funkcióit, nem vigyáz sokkal hatékonyabban se a gyerekek, se a felnőttek ízlésére, és még csak az adófizetők pénzével sem takarékosabb. Azt hihettük volna, legalább a titkos céljait nagyobb sikerrel valósítja meg, ám a kutyakomédia, amit a Klubrádió ellehetetlenítése érdekében már két éve folytat, azt sugallja, hogy még a pártfeladatok teljesítésében is kutyaütő.

Nem jobb a helyzet, ha a magyar médiaszabályozás hazai és nemzetközi visszhangjára, a kormányzati telefoncégre és a tavalyi mobilfrekvencia-tenderre, a helyi, netán a közmédiára gondolunk: kudarc, kudarc, kudarc. Ehhez képest a Fidesz megint azon mesterkedik, hogy az Európa Tanáccsal való megállapodás ellenére visszacsempéssze annak lehetőségét, hogy a Médiatanácsot és az NMHH-t is vezető Szalai Annamáriát legalább az utóbbi minőségében újra lehessen választani (amivel mellesleg az első testületnek is automatikusan tagja lenne).

Miközben már az első kilencéves mandátum is indokolatlanul hosszú, amire az egyetlen logikus magyarázat az, hogy a Fidesz választási veresége esetére is be akarja biztosítani saját emberének kulcspozícióját. Szalai 2028-ban 67 esztendős lesz, túl a nyugdíjkorhatáron. (Gondoljunk a bírákra!) Pártjában eszerint hosszú távon tartanak a szabad médiától.