A vérrákról legtöbbünknek a leukémia ugrik be, esetleg valamilyen limfóma. Szinte ismeretlen, pedig a harmadik leggyakoribb rosszindulatú vérképzési szindróma a myeloma. Mint a többi vérrák, a myeloma hátterében is a vér bizonyos sejtjeinek kóros szaporodása áll. A rákos myelomasejtek normális antitestek helyett az immunrendszer számára használhatatlan, úgynevezett M-fehérjét állítanak elő nagy mennyiségben. Ezek felszaporodása miatt nő a vér sűrűsége, aminek gyakran stroke és szívelégtelenség a következménye.

A felborult immunrendszer és gátolt vérképzés miatt vérszegénység lép fel, pusztulni kezdenek a csontszövetek, a bomlásukból származó kalcium a vérbe kerül. A csontritkulás bordatöréssel, akár a csigolyák összeroppanásával, bénulással is járhat, míg a hiperkalcémia veseelégtelenséghez vezet. Nem tisztázott, hogy pontosan mi okozza a myelomát, de kialakulásában vélhetőleg szerepet játszanak mesterséges vegyi anyagok – benzolszármazékok, festékek, növényvédő szerek –és vírusok.

Kombináció

A kezelések hatékonyságát nagymértékben javítják az egyéni, személyre szabott, kombinált gyógymódok, melyek kialakításában a genetikai analízisnek, a hatóanyag iránti tolerancia feltérképezésének egyre komolyabb szerep jut. Az újfajta immunmodulátor hatóanyagok (novel agents) célzottan gátolják a ráksejtek szaporodását, miközben kevésbé károsítják a csontvelőt, így a bevezető terápia után és az agresszív kemoterápia előtt több őssejtet lehet gyűjteni a kezelést lezáró csontvelő-transzplantációhoz. A hagyományos protokollok esetében éppen az a róka fogta csuka, hogy a myeloma és a kemoterápia egyaránt a vérképzést végző csontvelőt károsítja, miközben átlag minden ötödik beteg nem is reagál a kemoterápiára.

Vezető hematológusok szerint az új hatóanyagok potenciálját növeli az a tény, hogy a betegek több mint fele a myeloma kiújulása esetén jól reagál a korábban használt terápiára, és csak az újabb remisszióknál tapasztalhatók olyan sejtmutációk, amelyek fittyet hánynak a gyógyszerekre. Minél teljesebb a bevethető hatóanyag-arzenál, annál tovább tartható kordában a rák terjedése és metasztázis kialakulása. Akár tíz-tizenöt évig, ami a daganatos betegségek között figyelemre méltó eredmény. Az aktív emberi éveket tekintve pedig komoly befektetés.

Kortünet

A betegség nem gyógyítható, viszont kombinált terápiával – kemoterápia, csontvelő-átültetés és állandó gyógyszeres kezelés – hosszú évekre visszaszorítható vagy kordában tartható. A remisszió lépcsőzetesen tartható, a kiújuló tünetek azonban egyre nehezebben reagálnak a gyógyszerekre, amelyek a rákos sejtek elpusztítását, majd burjánzásuk megfékezését célozzák minél kevesebb mellékhatás mellett.

A myeloma sajátos szimptómái és jellegzetességei miatt emblematikusan jelzi a rákkutatás és a gyógyszeripar fejlődési irányait. A myeloma jellemzően az idősebb korosztályt érinti, ami akár néhány évtizede is útját állta volna a kutatásoknak, a demográfiai változások – növekvő várható élettartam és öregedő társadalom – miatt mégis kiemelt figyelmet kap. Ez igazából vízválasztó is: azokban a fejlett országokban, ahol legitimitást nyert az aktív, minőségi élet igénye a hatvan fölötti korosztály számára – és ahol az öngondoskodás vagy szociálpolitika anyagilag ezt lehetővé teszi, tegyük hozzá –, ott szabad teret kapnak az új kutatásokat segítő klinikai tesztek, és viszonylag rövid idő alatt forgalomba kerülnek és támogatást kapnak a legújabb gyógyszerek. Másutt –mint Magyarországon is – marad a hagyományos protokoll és a nem túl fényes túlélési ráta.

Javuló tendencia

Tizenötezerből egy az esély a betegség előfordulására. Az összes rákos eset másfél százalékát, a halálozás két százalékát teszi ki a myeloma. Észak-Amerikában az ezredfordulón 3-5 év túlélési esélyt adtak a betegeknek, mára ez megkétszereződött – a legdinamikusabb javulási tendencia az összes rákfajta között.