Épül az abroncstemető
A használt gumik unión belüli szabad áramlása rontja a közlekedésbiztonságot, ráadásul a szürkeimportként begördülő kerekek miatt egymilliárd forintnyi adótól és környezetvédelmi termékdíjtól esik el a költségvetés, miközben egyre nagyobb használtgumi-mennyiség marad az ország nyakán, hiszen ezek az abroncsok már rövid időn belül hulladékként végzik. Ezzel a gazdagabb államok megszabadulnak a hulladékkezelés terhétől, Magyarország viszont úgy kényszerül rá erre, hogy ezért senki sem fizet.
A magyar gumipiacon is egyre többen keresik az olcsó megoldásokat, és a kereskedők ezt az igényt is igyekeznek kiszolgálni. Így jelennek meg a féllegálisan vagy feketén beszerzett termékek, melyek a piacnak immár a 10-15 százalékát jelentik. A külföldről behozott gumik nem mindegyike használhatatlan vagy veszélyes, de kétségtelenül kárt okoz a legális kereskedőknek és az államkasszának is, mert ezek után nem fizetnek sem adót, sem környezetvédelmi, sem hasznosítási díjat.
Napjainkban egy közepes minőségű, 14 colos átmérőjű új abroncs 12-15 ezer forintba kerül, ugyanezt használtan 3-7 milliméteres mintázattal 5-6 ezer forintért meg lehet kapni. Ennél is olcsóbbak a használt gumik a bontókban. Vagyis négy abroncs cseréje 50-60 ezer helyett 25-30 ezer forintból megúszható. Az árkülönbség mellett azonban a biztonsági kockázat is nagy lehet, hiszen a mintázat mélységén túl a vevő nem sokat tudhat a gumi előéletéről.
A pénz azonban manapság nagy úr, ha nem telik újra, legalább jobb használtat vesznek a kocsira. A Magyar Gumiabroncs Szövetség (HTA) elnöke, Rábai Dániel szerint a feketepiac jelentős, a költségvetés számára is érezhető nagyságú. 2012-ben 2,16 millió (ebből személygépjármű-abroncs 1,992 millió darab) abroncs kelt el a magyar piac gyártói képviseletein keresztül. Nyári abroncsokból 3,2 százalékkal, téliekből 10,3 százalékkal kevesebb került a kereskedőkhöz, mint az előző évben. A tavalyi készletekből még jelentős mennyiség van raktáron, vagyis a visszaesés fogyasztói oldalon ennél is nagyobb.
Az elnök szerint a teljes piaci visszaesés jóval nagyobb, mint 7,5 százalék, és a mínusz akár 15 százalékos is lehet. Ez akár árcsökkenést is eredményezhet, mert a kereskedők szabadulnának készleteiktől. A piaci verseny megállíthatná a két éve tartó drágulást, ám az olcsóbb termékek ebben az ágazatban sem generálnak automatikusan keresletnövekedést. Rábai Dániel szerint a jelentős mértékű használtgumi-import veszélye, hogy az abroncs állapotával sokszor még a kereskedő sincs tisztában, mert nem ismeri, milyen autón volt, hogyan és mennyit használták.
Olykor csak felszereléskor vagy még akkor sem veszi észre a szálszakadást vagy a rejtett sérülést. Az európai szabályozás minimum 1,6 milliméteres futómélységet ír elő, de ez így inkább szociális, mint közlekedésbiztonsági megközelítés. Mérések szerint minden milliméternyi kopás jelentősen növeli a kockázatot és méterekkel a féktávolságot. Hiába felel meg a profilmélység a szabálynak, téli baleset esetén a németeknél például a biztosítók másképp számolnak, ha nyári gumi volt az autón, vagy kopott téli.
A gumiabroncs-eladások száma annak ellenére sem nőtt, hogy fellendült a globális autógyártás. Az első felszerelésű abroncsok a teljes forgalomnak mindössze 25 százalékát teszik ki, ráadásul a későbbi cserék szinte mindenütt elmaradtak a korábbi évektől. Tavaly például Európában 13 százalékkal estek a gumiabroncs-eladások, és a hazai előrejelzések sem biztatóak.
A profil mélysége jelzi a válságot
A gazdasági válság megjelenik a gumik profilmélységében: az autósok később cserélnek, jobban lekoptatják az abroncsokat. A tét pedig nem kicsi: nedves útfelületen 80 km/ órás sebességről fékezve a 8 milliméteres profilmélységű abronccsal szerelt autó már áll, miközben a 3 milliméteres mintázatú kocsi 34 km/órás sebességgel elmegy mellette, és még 9,5 métert halad a megállásig, az 1,6 milliméteres mintázatú abroncsokkal közlekedő autónak pedig még további 9,1 méter kell a megálláshoz.
