A kabinet azt mérlegelte, hogyan lehetne a pénzintézetek terheinek csökkentésével ösztönözni a hitelezés felpörgetését és így közvetve a gazdasági növekedés beindulását. Az elképzelés szerint a lakossági, a kis- és középvállalkozások, valamint az uniós pályázatokhoz kapcsolódó hitelezés növelését adókedvezménnyel honorálná a kormány, a bankadót így adott esetben a felére vagy akár 70 százalékkal is mérsékelhetnék a hitelintézetek.

Bár december utolsó napjaiban a kabinet és a Magyar Bankszövetség képviselői már egyszer egyeztettek a témában, ám úgy tudjuk, a megbeszélést azóta nem követte újabb, a bankok pedig nem tudnak arról, hogy a területért felelős Nemzetgazdasági Minisztériumban folyna ezzel kapcsolatban a munka, vagy terveznének újabb találkozót a közeljövőben.

A bankok azonban ezt most annyira nem is bánják, mivel többségükben arra számítanak, hogy Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter követi majd Simor Andrást a Magyar Nemzeti Bank (MNB) élén. A pénzintézetek olyan miniszterrel szeretnének megállapodni, aki még két hónap múlva is a kormány tagja lesz, vagyis lehetőleg Matolcsy utódjával.

Az egyelőre jegelt tárgyalások gyors lezárásának azért sem lenne értelme, mert a jegybanki vezetés cseréje a várakozások szerint együtt jár a monetáris politika változásával is, s egy sor olyan intézkedésre lehet számítani, melyek közvetlenül érintik a bankok működését, a hitelezés alakulását, így egy esetleges megállapodásnak a kormányzattal erre is ki kell terjednie – hívta fel a figyelmet az egyik magyarországi pénzintézet (neve mellőzését kérő) vezetője. A hírek szerint ilyen lehetőség a bankok kötelező tartalékai után fizetett kamat csökkentése (eltörlése), illetve a jegybanknál elhelyezhető pénzállomány felső határának korlátozása.

A tárgyalásokat, a bankszektor és a kormányzat kiegyezését alapvetően befolyásolhatja az is, kik lesznek Matolcsy mellett a jegybank alelnökei. Banki körökben az egyik posztra biztos befutónak tartják Patai Mihályt, az Uni-Credit elnök-vezérigazgatóját, aki személyes jó kapcsolatot, régi barátságot ápol Matolcsyval. Egyes vélekedések szerint a monetáris politika változása együtt jár majd a pénzügyi felügyeleti rendszer megújításával és szervezeti átalakításokkal is. Összevonnák az MNB-t és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét, és ezt a területet Patai felügyelné. (Sipos József, az Uni Credit kommunikációs igazgatója a héten mindenesetre cáfolta, hogy Patai kinevezésének bármilyen alapja lenne, elmondása szerint hivatalos megkeresésről nincs tudomásuk.)

Banki körökben úgy tudják, nem alaptalan az a napokban felröppent információ sem, mely szerint Kovács Levente, a bankszövetség főtitkára ülhetne be a másik alelnöki székbe. A hírek szerint feladata a pénzforgalmi terület felügyelete lenne, amelynek nem mellesleg elismert szakértője. Ugyanakkor egyes vélemények szerint furcsán venné ki magát, ha Matolcsy – az elmúlt évek konfliktusai ellenére – a bankszövetség utóbbi időben meghatározó két emberét, volt elnökét és jelenlegi főtitkárát venné maga mellé a jegybankba. Utóbbiak pedig azért kerülhetnek kellemetlen helyzetbe, mert óhatatlanul rájuk ragadna, hogy a jegybanki posztok reményében talán nem tettek meg mindent a banki szektor érdekeinek képviselete érdekében az elmúlt időben.

Az új jegybankelnök február végére ígért megnevezését és a monetáris politika várható alakulását tehát mindenképpen érdemes megvárniuk, így viszont kevés idő marad a kormány és a bankok közötti új megállapodás lezárására. Ahhoz, hogy ennek még érdemi hatása legyen a hitelezés és azzal együtt a gazdasági növekedés idei alakulására, legkésőbb március végéig tető alá kell hozni az egyezséget. Az anyabankoknak a fejlemények tükrében újra kell tervezniük forrásaik elosztását, hiszen szabad pénzeszközeiket elsősorban oda viszik, ahol nagyobb megtérüléssel számolhatnak.