Nem ejtettek nagyvadat
Az ügyészség álláspontja szerint a King’s City-beruházást lehetővé tévő sukorói telekcsere miatt 1,2 milliárd forint vagyoni hátrány érte a magyar államot – noha az ezt alátámasztó értékbecslés beszerzése a nyomozati iratok szerint nagyon komoly erőfeszítésbe került. A Sukoró-ügy azért válhatott szimbolikussá, mert ellenzékben a Fidesz időt és energiát nem kímélve azt próbálta bizonygatni, hogy az álláspontja szerint törvénytelen telekcsere – amit jobbszélről megspékeltek azzal a váddal, hogy a kormány kiárusítja az országot az izraeli tőkének – Gyurcsány Ferenc tudtával, illetve aktív közreműködésével valósult meg.
Ezért érezhetett késztetést Schiffer András is az LMP részéről, hogy 2009 októberében följelentse Gyurcsányt, ám hiába gyanúsították meg a volt miniszterelnököt, bizonyítottság hiányában végül nem emeltek vádat ellene. Így aztán Budai Gyula mosolya sem volt őszinte, amikor tavaly az utolsó tájékoztatóját tartotta elszámoltatási kormánybiztosként: a nagyvadat nem sikerült elejteni. Mint ahogy az elszámoltatás egésze is meglehetősen kudarcos, holott a számok első ránézésre impozánsnak tűnhetnek.
Budai Gyula hivatala 2010 novembere és tavaly augusztus között 1442 ügyet vizsgált, 110 nyilvános jelentést készített, 61 esetben tett büntetőfeljelentést, amelyből 30 ügyben még folyt a nyomozás, hét ügyben viszont már megtörtént a vádemelés. A nyomozások során 47 embert gyanúsítottak meg, 39 ellen pedig vádat emeltek. Ennek ellenére a valóság az, hogy minden, a Fidesz számára ellenzékben még oly fontos ügy kudarcosnak tűnik: az ezernél is több vizsgálatból alig jutott el valami a bíróságig. Ami pedig eljutott, abban is leginkább felmentették a vádlottakat.
Bár nem közvetlenül az elszámoltatás része, de sorra buknak az UD Zrt.-vel kapcsolatos ügyek, jogerősen fölmentették Hunvald György egykori erzsébetvárosi polgármestert, első fokon pedig lágymányosi kollégáját, a szintén MSZP-s Molnár Gyulát is, akit pár nappal az önkormányzati választások előtt gyanúsítottak meg. Bukták a Nemzeti Ménesbirtok-ügyet, és nagyon úgy tűnik, hogy a Kecskeméten zajló Hagyó-per sem fáklyásmenet –eddig valamennyi vádlott azt bizonygatja, csakúgy, mint az úgynevezett tábornokperben, hogy az ügyészség vette rá a terhelő vallomásra.
Utólag már azt is tudni lehet, hogy Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal vezetője alkotmányellenesen helyezte a Hagyó-ügy tárgyalását Kecskemétre – ahol egyébként korábban, még az MSZP-kormányzás idején, első fokon feltűnően súlyos büntetést róttak ki Zuschlag Jánosra. Az Alkotmánybíróság formai okokra hivatkozva megsemmisítette ugyanis az alaptörvény egy sor átmeneti rendelkezését, ezek között azt is, amely lehetővé tette, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnöke a kiemelt ügyekben maga jelölje ki az illetékes bíróságot. Ez nemcsak a Hagyó-ügy sajátossága, így van ez a ma kezdődő Sukoró-perrel is.
A vádlottak – még az ügyet Szolnokra helyező döntés meghozatala előtt – arra kérték a Kúriát, hogy Handó Tünde kijelölési jogának ügyében kezdeményezzen alkotmánybírósági vizsgálatot. A Darák Péter vezette Kúria azonban ezt elutasította. Az ügy további pikáns fordulata: a szolnokiak kifejezetten kérték, hogy ne náluk tárgyalják a Sukoró-pert, mert ehhez ott szerintük nincsenek meg a kellő feltételek, de mindhiába. Így ma mégis a Szolnoki Törvényszéken kezdődik meg talán az utolsó olyan szimbolikus ügy tárgyalása, amelynek része volt abban, hogy a Fidesz 2010-ben kétharmados többségbe kerüljön.
